
A nyugati megyékben fejlődött leginkább a munkaerőpiac az alkalmazások és a bérek tekintetében 2010 és 2013 között: Temes, Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megyében összesen 21400 új munkahelyet teremtettek a négy év alatt.
2015. május 14., 17:382015. május 14., 17:38
A Ziarul Financiar gazdasági lap az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataira hivatkozva azt is közölte, hogy a négy megyében 16 százalékkal emelkedett 2013-ig az átlagbér, amelynek bruttó havi értéke immár meghaladja a 2000 lejt. Az elemzett periódusban az ország középső régiója is jól teljesített: Brassó, Szeben, Fehér, Kovászna, Hargita és Maros megyében közel 30 ezer új munkahely létesült.
A középső régióban az egyik legfőbb munkaadó a Raiffeisen Bank volt, amely 2010 végén Brassóban nyitott egy nagyobb egységet, ahová Bukarestből átirányították többek között a hitelügyintézést, a tranzakciók lebonyolítását, valamint az ügyfélszolgálatot.
Corina Vasile, a pénzintézet kommunikációs igazgatója elmondta: a brassói központban jelenleg 530-an dolgoznak, és noha folyamatosan alkalmaznak új embereket, a közeljövőben nem tervezik a munkatársak számának jelentős bővítését.
A munkavállalók továbbra is Bukarestben, illetve Ilfov megyében keresik a legmagasabb bért: a térségben 2013-ban nettó 3000 lej volt a havi átlagfizetés. A sorban a nyugati régió következik 2039 lejes átlagbérrel, míg Havasalföld déli részén havi 2011 lejt kerestek az alkalmazottak. Az országban ugyanakkor az észak-keleti térség a legszegényebb, Bákó, Botoşani, Iaşi, Neamţ, Suceava és Vaslui megyében az átlagbér csak bruttó 1800 lej volt a két évvel ezelőtti adatok szerint.
Florin Godean, az Adecco Románia humánerőforrás cég menedzsere felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati megyékben a munkaviszonyban állók többsége az autóalkatrész-gyártó szektorban dolgozik, ezek a munkások pedig általában minimálbért keresnek, így a fizetések nagyarányú növekedése főként ennek növekedésének tudható be. 2010 és 2013 között a minimálbér 33 százalékkal, bruttó 600-ról 800 lejre emelkedett, a juttatás értéke pedig jelenleg bruttó 975 lej, júliustól pedig 1050 lejre növekszik.
Noha a minimálbér fokozatos emelése azt a célt szolgálja, hogy Románia előbb-utóbb felzárkózzon az európai fizetések szintjére, a hazai munkaadók kifogásolják, hogy a kormány intézkedése nyomán egyre nő a munkaerőköltségük.
Paul Pătraşcu, a Fujikura autóalkatrész-gyártó vállalat Kelet-Európáért felelős menedzsere rámutatott: „a kormány veszélyes játékot űz a minimálbérrel”. „Hamarosan abba a helyzetbe jutunk, hogy a gyártóipart nem lehet fenntartani az egyre emelkedő költségek miatt, és akkor ki fog munkát adni annak a több ezer embernek, akik az üzemekben dolgoznak?” – fogalmazott a humánerőforrás-szakértő.
Ehhez képest a romániai juttatások továbbra is jelentősen elmaradnak az európai bérektől: az ország a minimálbér tekintetében utolsó előtti helyen áll Bulgária előtt. A juttatás Luxemburgban (1923 euró), Hollandiában (1502 euró), Belgiumban (1502 euró), Németországban (1473 euró), Írországban (1462 euró), Franciaországban (1458 euró) és Nagy-Britanniában (1379 euró) a legnagyobb.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!