Fejlődnek a nyugati megyék: nő az átlagbér, több a munkahely

A Ziarul Financiar gazdasági lap az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataira hivatkozva azt is közölte, hogy a négy megyében 16 százalékkal emelkedett 2013-ig az átlagbér, amelynek bruttó havi értéke immár meghaladja a 2000 lejt. Az elemzett periódusban az ország középső régiója is jól teljesített: Brassó, Szeben, Fehér, Kovászna, Hargita és Maros megyében közel 30 ezer új munkahely létesült.

A középső régióban az egyik legfőbb munkaadó a Raiffeisen Bank volt, amely 2010 végén Brassóban nyitott egy nagyobb egységet, ahová Bukarestből átirányították többek között a hitelügyintézést, a tranzakciók lebonyolítását, valamint az ügyfélszolgálatot.

Corina Vasile, a pénzintézet kommunikációs igazgatója elmondta: a brassói központban jelenleg 530-an dolgoznak, és noha folyamatosan alkalmaznak új embereket, a közeljövőben nem tervezik a munkatársak számának jelentős bővítését.

A munkavállalók továbbra is Bukarestben, illetve Ilfov megyében keresik a legmagasabb bért: a térségben 2013-ban nettó 3000 lej volt a havi átlagfizetés. A sorban a nyugati régió következik 2039 lejes átlagbérrel, míg Havasalföld déli részén havi 2011 lejt kerestek az alkalmazottak. Az országban ugyanakkor az észak-keleti térség a legszegényebb, Bákó, Botoşani, Iaşi, Neamţ, Suceava és Vaslui megyében az átlagbér csak bruttó 1800 lej volt a két évvel ezelőtti adatok szerint.

Florin Godean, az Adecco Románia humánerőforrás cég menedzsere felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati megyékben a munkaviszonyban állók többsége az autóalkatrész-gyártó szektorban dolgozik, ezek a munkások pedig általában minimálbért keresnek, így a fizetések nagyarányú növekedése főként ennek növekedésének tudható be. 2010 és 2013 között a minimálbér 33 százalékkal, bruttó 600-ról 800 lejre emelkedett, a juttatás értéke pedig jelenleg bruttó 975 lej, júliustól pedig 1050 lejre növekszik.

Noha a minimálbér fokozatos emelése azt a célt szolgálja, hogy Románia előbb-utóbb felzárkózzon az európai fizetések szintjére, a hazai munkaadók kifogásolják, hogy a kormány intézkedése nyomán egyre nő a munkaerőköltségük.

Paul Pătraşcu, a Fujikura autóalkatrész-gyártó vállalat Kelet-Európáért felelős menedzsere rámutatott: „a kormány veszélyes játékot űz a minimálbérrel”. „Hamarosan abba a helyzetbe jutunk, hogy a gyártóipart nem lehet fenntartani az egyre emelkedő költségek miatt, és akkor ki fog munkát adni annak a több ezer embernek, akik az üzemekben dolgoznak?” – fogalmazott a humánerőforrás-szakértő.

Ehhez képest a romániai juttatások továbbra is jelentősen elmaradnak az európai bérektől: az ország a minimálbér tekintetében utolsó előtti helyen áll Bulgária előtt. A juttatás Luxemburgban (1923 euró), Hollandiában (1502 euró), Belgiumban (1502 euró), Németországban (1473 euró), Írországban (1462 euró), Franciaországban (1458 euró) és Nagy-Britanniában (1379 euró) a legnagyobb.