A nyugati megyékben fejlődött leginkább a munkaerőpiac az alkalmazások és a bérek tekintetében 2010 és 2013 között: Temes, Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megyében összesen 21400 új munkahelyet teremtettek a négy év alatt.
2015. május 14., 17:382015. május 14., 17:38
A Ziarul Financiar gazdasági lap az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataira hivatkozva azt is közölte, hogy a négy megyében 16 százalékkal emelkedett 2013-ig az átlagbér, amelynek bruttó havi értéke immár meghaladja a 2000 lejt. Az elemzett periódusban az ország középső régiója is jól teljesített: Brassó, Szeben, Fehér, Kovászna, Hargita és Maros megyében közel 30 ezer új munkahely létesült.
A középső régióban az egyik legfőbb munkaadó a Raiffeisen Bank volt, amely 2010 végén Brassóban nyitott egy nagyobb egységet, ahová Bukarestből átirányították többek között a hitelügyintézést, a tranzakciók lebonyolítását, valamint az ügyfélszolgálatot.
Corina Vasile, a pénzintézet kommunikációs igazgatója elmondta: a brassói központban jelenleg 530-an dolgoznak, és noha folyamatosan alkalmaznak új embereket, a közeljövőben nem tervezik a munkatársak számának jelentős bővítését.
A munkavállalók továbbra is Bukarestben, illetve Ilfov megyében keresik a legmagasabb bért: a térségben 2013-ban nettó 3000 lej volt a havi átlagfizetés. A sorban a nyugati régió következik 2039 lejes átlagbérrel, míg Havasalföld déli részén havi 2011 lejt kerestek az alkalmazottak. Az országban ugyanakkor az észak-keleti térség a legszegényebb, Bákó, Botoşani, Iaşi, Neamţ, Suceava és Vaslui megyében az átlagbér csak bruttó 1800 lej volt a két évvel ezelőtti adatok szerint.
Florin Godean, az Adecco Románia humánerőforrás cég menedzsere felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati megyékben a munkaviszonyban állók többsége az autóalkatrész-gyártó szektorban dolgozik, ezek a munkások pedig általában minimálbért keresnek, így a fizetések nagyarányú növekedése főként ennek növekedésének tudható be. 2010 és 2013 között a minimálbér 33 százalékkal, bruttó 600-ról 800 lejre emelkedett, a juttatás értéke pedig jelenleg bruttó 975 lej, júliustól pedig 1050 lejre növekszik.
Noha a minimálbér fokozatos emelése azt a célt szolgálja, hogy Románia előbb-utóbb felzárkózzon az európai fizetések szintjére, a hazai munkaadók kifogásolják, hogy a kormány intézkedése nyomán egyre nő a munkaerőköltségük.
Paul Pătraşcu, a Fujikura autóalkatrész-gyártó vállalat Kelet-Európáért felelős menedzsere rámutatott: „a kormány veszélyes játékot űz a minimálbérrel”. „Hamarosan abba a helyzetbe jutunk, hogy a gyártóipart nem lehet fenntartani az egyre emelkedő költségek miatt, és akkor ki fog munkát adni annak a több ezer embernek, akik az üzemekben dolgoznak?” – fogalmazott a humánerőforrás-szakértő.
Ehhez képest a romániai juttatások továbbra is jelentősen elmaradnak az európai bérektől: az ország a minimálbér tekintetében utolsó előtti helyen áll Bulgária előtt. A juttatás Luxemburgban (1923 euró), Hollandiában (1502 euró), Belgiumban (1502 euró), Németországban (1473 euró), Írországban (1462 euró), Franciaországban (1458 euró) és Nagy-Britanniában (1379 euró) a legnagyobb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!