Fotó: Erdély Bálint Előd
Az Európai Unióban környezetvédelem és a CO2-kibocsátás csökkentése terén jelenleg érvényesülő tendenciákat Románia is követi, és e folyamat egyik fontos pillérét az egyre inkább „zöldebbé” váló autópiac képezi.
2022. június 05., 11:322022. június 05., 11:32
2022. június 05., 15:052022. június 05., 15:05
Romániában egyre nő az elektromos, valamint a plug-in hibrid autók eladása, és az ilyen járműveknek szánt töltőállomások hálózatának fejlesztését is erőteljesen támogatják mind a hatóságok, mind a magánszektor – írja az Agerpres.
A levegőminőség problémája még megoldásra vár Romániában, és ennek egyik kulcsa az országos monitorozó hálózat bővítésében rejlik, amelyre jelentős összegeket különítettek el a hatóságok.
A romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének (APIA) adatai szerint 2021-ben megduplázódott a forgalomba helyezett zöldautók (100 százalékban elektromos és plug-in hibrid járművek), valamint a teljesen hibrid autók száma, és piaci részesedésük elérte a 15,5 százalékot, ami 2,2-szerese az előző évi aránynak.
ezek közül 12 433 személyautó, 309 motorkerékpár, 301 áruszállító gépkocsi, tíz moped, három pedig különleges célra szolgáló jármű volt.
A hivatalos statisztikák szerint tavaly a környezetbarát autók piaci részesedése 7,1 százalék volt, és előző évhez képest megduplázódott (+109,1%) az ebbe a kategóriába tartozó járművek eladása. E tekintetben mindenképpen említésre méltó a plug-in hibrid autók számának jelentős, 178,9 százalékos növekedése, ezekből 2892 darabot vásároltak tavaly.
Az idei év első négy hónapjában 36 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett autók száma Romániában 2021 azonos időszakához mérten. A környezetbarát autók esetében 131,1 százalékos növekedést könyveltek el, ami 19,7 százalékos piaci részesedésnek felel meg. Érdemes megjegyezni, hogy a 100 százalékban elektromos autók kategóriájában 487,4 százalékos, a plug-in hibridek esetében 159,5 százalékos növekedést regisztráltak tavalyoz képest.
Az elmúlt évben a legkelendőbb 100 százalékban elektromos autók rangsorát a 2021-ben piacra dobott modell, a Dacia Spring vezeti 3068 eladott darabbal, ezt a Volkswagen Up! követi 435 darabbal (+139%) és a Hyundai Kona 384 darabbal (+114,5%).
A plug-in hibrid autók tekintetében a toplistát a Renault Captur vezeti 269 darabbal (14-szeres növekedés 2020-hoz képest), következik a Ford Kuga (261 darab, +203,5%) és a Hyundai Tucson (229 darab, 2021-ben piacra dobott változat).
A külső töltés nélküli hibrid autók közül az első helyen a Toyota Corolla áll 617 darabbal, 9,2 százalékos növekedéssel 2021-hez képest, ezt követi a Toyota C-HR 579 darabbal és 5,9 százalékos növekedéssel, majd a Toyota RAV4 400 darabbal, 9,6 százalékos növekedéssel.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A környezetkímélő gépjárművek elterjedésével a hatóságok elkezdtek kidolgozni egy stratégiát az elektromos és plug-in hibrid autók töltőállomás-hálózatának létrehozására. Ugyanakkor magáncégek is jelentős összegeket fektettek be az elektromos autók töltőpontjainak kiépítésébe.
Az Európai Bizottság által 2022. február 9-én közzétett, Az elektromos járművek feltöltésének árazása Európában című jelentésből kiderül, hogy 2019-ben Romániában 376 nyilvános elektromosautó-töltőállomás működött.
Az elektromos töltőállomások térképe megtekinthető a www.plugshare.com weboldalon.
Az Enel X Románia a Mega Image üzletlánccal együttműködve 72 töltőpontot hozott létre Bukarestben és további 11 településen. Ebből 46 Enel X töltőállomás a bukaresti Mega Image üzleteknél található, 18 Ilfov megyében (Mogoşoaia, Popeşti Leordeni, Jilava, Voluntari, Otopeni, Chitila, Bragadiru, Corbeanca településeken), négy Temes megyében (Temesváron és Újszentesen) és négy Giurgiu, illetve Vrancea megyében.
2021-ben az OMV Petrom és a Renovatio partnerségre lépett a legambiciózusabb romániai elektromos mobilitási projekt kidolgozására, amelynek köszönhetően 2022 végéig legalább 40 gyors és ultragyors töltőállomást kívánnak telepíteni az OMV és a Petrom romániai állomásain. Minden telephelyre legalább egy, minimum 50 kW teljesítményű töltőpontot terveznek, és legalább 20 ezek közül minimum 350 kW teljesítményű töltőállomással fog rendelkezni. A töltőállomásokat elsősorban a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) romániai folyosói mentén és városokban helyezik el.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) ugyanakkor a Rompetrollal és a MOL-lal írt alá koncessziós szerződést az A1 és A2 autópályákon található pihenőhelyek felszerelésére, üzemeltetésére és karbantartására, ezeken benzinkutak és elektromosautó-töltőállomások is épülnek. A kezdeményezés a következő útvonalakat érinti: Nagylak – Szeben (A1), Piteşti – Bukarest (A1), Cernavodă – Konstanca (A2).
A levegőminőség szempontjából Románia nem áll valami jól,
Az Országos Környezetvédelmi Ügynökség egy tanulmánya szerint, amely a www.calitateaer.ro portál által összesített adatokra alapoz, a kén-dioxid óránkénti határértékének túllépését regisztrálták, de mérőállomásonként nem több mint évi 24 alkalommal. A benzol esetében az éves határértéket egy állomáson lépték túl, a nitrogén-dioxid esetében pedig három mérőállomáson regisztrálták az éves határérték túllépését. Az óránkénti határértékeket azonban nem lépték túl több mint évi 18 alkalommal.
A levegőben levő 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék (PM10) napi határértékét több mint 35-ször lépték át öt mérőállomás adatai alapján, de az évi határértéket egyszer sem. A PM2,5 szennyezés éves határértékét szintén nem haladták meg a mérések szerint.
Jelenleg Románia ellen kötelezettségszegési eljárás van érvényben a levegő rossz minősége, az Európai Unió által
Virginijus Sinkevičius, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa nemrég azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy a helyzet sajnos romlik. Sinkevičius azt mondta, megtörténhet, hogy a rosszabb eredmények egyik oka a megfigyelőállomások számának növekedése, de „egyértelmű”, hogy a gyakorlat nem változik, és a problémák súlyosbodnak. „Sokrétű megoldásra van szükség. Először is, ha szennyezést észlelsz, a szennyezés forrását kell megvizsgálnod, azt, hogy miként lehet a forrásnál csökkenteni a szennyezést” – magyarázta az uniós biztos.
Az Országos Automatikus Levegőminőség-monitorozó Hálózat modernizálását és kibővítését a környezetvédelmi, vízügyi és erdőügyi minisztérium kezdeményezte. 2021. október 22-én a minisztérium bejelentette, hogy az év első felében hat megyében összesen 14 új levegőminőség-mérő állomást helyeztek el. Ugyanakkor megkötötték a szerződést 30 szállópor-koncentrációt (PM10 és PM2,5) mérő berendezés, valamint négy laboratórium vagy mobil mérőberendezés beszerzésére, amelyek több szennyező anyag mérésére alkalmasak.
Az illetékes minisztérium adatai alapján a 14 új mérőállomásból hetet már üzembe helyeztek (Argeş, Bihar, Brassó, Kovászna, Hargita, Olt és Prahova megyében), három beüzemelése folyamatban van (Bákó és Kolozs megyében), és négyet a jövőben fognak beüzemelni (ezek Bukarestben, illetve Konstanca megyében találhatók). Ezek a mérőállomások 38 szennyezőanyag-mérő berendezéssel vannak felszerelve, és a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok (NO2/Nox), ózon (O3), benzol (C6H6), valamint a 10, illetve 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék (PM10 és PM2,5) koncentrációját mérik.
A 30 szállópor-koncentrációt (PM10 és PM2,5) mérő berendezést Bukarestben, valamint Ilfov, Kolozs, Iaşi és Brassó megyében, az automatikus és mobil laboratóriumokat a bukaresti, a bákói, a brassói és a iaşi-i környezetvédelmi ügynökség hatáskörébe tartozó területeken üzemeltetik majd.
Romániában egyelőre nem gyártanak elektromos autókhoz való akkumulátorokat, a Varta viszont kiszemelte az országot egy ilyen üzem helyszínéül, a beruházás értéke egymilliárd euró. A német Draxlmaier vállalat szintén bejelentette, hogy a következő hat évben 200 millió eurót fektet be Temesváron egy akkumulátorgyárba.
Az 1996-ban alapított, a frankfurti tőzsdén is jegyzett kanadai Rock Tech Lithium szintén bejelentette, hogy 400 millió eurót fektet be egy elektromos autók alkatrészeit előállító gyárba. Itt állítanák elő az akkumulátorokhoz szükséges lítiumport, a nyersanyagot pedig Kanadából szereznék be.
Bár továbbra is lényegesen kevesebb elektromos autó közlekedik a romániai utakon, mint dízel- vagy benzines, ma már nálunk sem számítanak fehér hollónak a zöldautók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mercosur–Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodás körüli vita az elmúlt hetekben új lendületet kapott. Vincze Lóránt EP-képviselő szerint az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása előtt ideiglenesen életbe léptetheti az egyezményt.
A földgáz árának várható emelkedése az ipari fogyasztók esetében tovább növeli az élelmiszerárakat – figyelmeztetett hétfőn az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliţă.
Tavaly 32,743 milliárd euró volt a román külkereskedelmi mérleg hiánya, 2 százalékkal, azaz 673 millió euróval kisebb, mint 2024-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
A villamos energia, a földgáz és az üzemanyagok magas adóterhelése rontja a román ipar versenyképességét, és közvetve emeli a fogyasztási cikkek árát – állapította meg vasárnapi közleményében az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben–Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.
A 2–3 évre fix kamatozással lekötött hitelek biztosítják a legalacsonyabb havi törlesztőrészleteket egy régi jelzálogkölcsön refinanszírozása esetén: költségük közel 20%-kal alacsonyabb a változó kamatozású ajánlatokhoz képest.
Románia könnyedén elveszítheti az országban már jelen lévő külföldi munkaerőt Spanyolország javára, mivel a romániai jogszabályi környezet elriasztja mind a vendégmunkásokat, mind a munkáltatókat – állítják a munkaerő-közvetítők.
Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Vizsgálatot indított a Versenytanács annak megállapítására, hogy a Román Vasúttársaság (CFR) a romániai villamosított vasúti infrastruktúra üzemeltetőjeként visszaélt-e gazdasági erőfölényével.
A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 2,4 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,7 százalékkal csökkent tavaly 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!