
A kormány nagyszabású közlekedésfejlesztési tervének (master plan) módosított, nemrég bemutatott változatában sem szerepel az aradi repülőtér korszerűsítése, holott a légikikötő illetékesei szerint a fejlesztés hiánya akár a létesítmény bezárásához is vezethet.
2015. május 12., 13:082015. május 12., 13:08
Az új master planban az autópályák, gyorsforgalmi utak és terelőutak építése mellett 1,32 milliárd eurónyi repülőtér-korszerűsítési beruházások is szerepelnek, az aradi projekt azonban „csak a rendelkezésre álló anyagi források függvényében valósulhat meg\".
Vasile Moşneag, a légikikötő kereskedelmi igazgatója az Economica.net gazdasági hírportálnak úgy nyilatkozott: korábban sem fűzött sok reményt ahhoz, hogy az infrastrukturális tervbe belefoglalják a projektjüket. „A kormány tulajdonképpen levágta a szárnyainkat, kizárt a piacról. Egy megyei önkormányzat által fenntartott repülőtér soha nem lesz abban a helyzetben, hogy saját forrásaiból fejlődjön, ehhez mindenképpen európai uniós pénzekre lenne szükség\" – magyarázta Moşneag.
Rámutatott: már folyamatban van egy korszerűsítési munkálat, amelynek keretében a teherraktárat az utasoknak szánt vároteremmé alakítják, ez 2,5 millió euróba kerül. A szerződést aláírták, a kivitelező pedig hamarosan elküldi a terveket. „Ugyanakkor tárgyalásokba kezdtünk több légitársaság vezetőjével annak érdekében, hogy új járatok induljanak Aradról, de a váróterem csak év végéig készül el, így az új cégeket leghamarabb csak jövő tavasztól tudnánk fogadni\" – részletezte.
Az aradi légikikötő igazgatója emlékeztetett: a WizzAir légitársaság egy hónapja vonult ki Aradról, megszüntetve az egyetlen innen induló és Milánóba tartó járatát. „A vállalat a várakozásokat alulmúló eredményekkel indokolta döntését, holott repülőgépeik kihasználtsága 80 százalékos volt, így ez nem lehetett a valódi ok\" – mutatott rá Moşneag. Az igazgató korábban a Ziarul Financiar lapnak úgy nyilatkozott: a WizzAir „olyan reptérre irányította át a járatot, ahol fejlődési lehetőséget látott\".
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!