2010. július 20., 10:282010. július 20., 10:28
Ezermilliárd dollárra kívánja felduzzasztani a pénzügyi válságok megakadályozására szolgáló hitelkeretét a Nemzetközi Valutaalap (IMF), és szeretné, ha az ehhez szükséges 250 milliárd dolláros pótlólagos juttatásra már novemberig biztosítékokat kapna – nyilatkozta Dominique Strauss-Kahn vezérigazgató a Financial Timesnak. A pénzügyi szervezet vezetője, a londoni gazdasági napilap hétfői ismertetése szerint kijelentette: egy nagy összegű pénzalappal, amelyről valószínűsíthető, hogy képes „a maszszív méretű intervencióra”, lehetségessé válna a válságok megelőzése. Strauss-Kahn hozzátette: még ha csökkenne is az IMF finanszírozási szerepe, az nem jelenti azt, hogy „nincs szükségünk hatalmas tűzerőre [...] egy ezermilliárd dolláros alap megfelelő előrelátás lenne”.
A Financial Times értesülése szerint Dél-Korea, a húsz vezető ipari és fejlődő gazdaság csoportjának (G20) idei elnöke segíti a terv összeállítását. Szöul reméli, hogy rá tudja venni a többi G20-országot a megnövelt IMF-keret támogatására a Húszak novemberi dél-koreai csúcsértekezletén – írta a londoni napilap. A Financial Times felidézte, hogy a tavalyi londoni G20-csúcson döntöttek az akkori, 250 milliárd dolláros IMF-hitelkeret megháromszorozásáról, 750 milliárd dollárra.
Egy név nélkül idézett amerikai kormányilletékes azt mondta a lapnak, hogy Washington rokonszenvez a biztonsági hálók megerősítésének gondolatával, de több részlet ismeretére van szüksége a koreai IMF-tervről.
A dél-koreai elnök egyik külgazdasági tanácsadója a Financial Timesnak elmondta: egy globális stabilizációs mechanizmusról folynak a megbeszélések. E mechanizmus részét képezné „kockázati görbék” felvázolása az egyes országokról, és a legkevésbé kockázatos országok „a platina vagy arany hitelkártyák birtokosaihoz hasonló” státust élveznének. Az ezeknek az országoknak nyújtott finanszírozásokhoz gyakorlatilag semmilyen feltételrendszer nem kapcsolódna, ám a kockázati görbe gyengébb részein lévő országok keményebb kondíciókkal néznének szembe, magyarázta a dél-koreai illetékes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok