2010. július 20., 10:282010. július 20., 10:28
Ezermilliárd dollárra kívánja felduzzasztani a pénzügyi válságok megakadályozására szolgáló hitelkeretét a Nemzetközi Valutaalap (IMF), és szeretné, ha az ehhez szükséges 250 milliárd dolláros pótlólagos juttatásra már novemberig biztosítékokat kapna – nyilatkozta Dominique Strauss-Kahn vezérigazgató a Financial Timesnak. A pénzügyi szervezet vezetője, a londoni gazdasági napilap hétfői ismertetése szerint kijelentette: egy nagy összegű pénzalappal, amelyről valószínűsíthető, hogy képes „a maszszív méretű intervencióra”, lehetségessé válna a válságok megelőzése. Strauss-Kahn hozzátette: még ha csökkenne is az IMF finanszírozási szerepe, az nem jelenti azt, hogy „nincs szükségünk hatalmas tűzerőre [...] egy ezermilliárd dolláros alap megfelelő előrelátás lenne”.
A Financial Times értesülése szerint Dél-Korea, a húsz vezető ipari és fejlődő gazdaság csoportjának (G20) idei elnöke segíti a terv összeállítását. Szöul reméli, hogy rá tudja venni a többi G20-országot a megnövelt IMF-keret támogatására a Húszak novemberi dél-koreai csúcsértekezletén – írta a londoni napilap. A Financial Times felidézte, hogy a tavalyi londoni G20-csúcson döntöttek az akkori, 250 milliárd dolláros IMF-hitelkeret megháromszorozásáról, 750 milliárd dollárra.
Egy név nélkül idézett amerikai kormányilletékes azt mondta a lapnak, hogy Washington rokonszenvez a biztonsági hálók megerősítésének gondolatával, de több részlet ismeretére van szüksége a koreai IMF-tervről.
A dél-koreai elnök egyik külgazdasági tanácsadója a Financial Timesnak elmondta: egy globális stabilizációs mechanizmusról folynak a megbeszélések. E mechanizmus részét képezné „kockázati görbék” felvázolása az egyes országokról, és a legkevésbé kockázatos országok „a platina vagy arany hitelkártyák birtokosaihoz hasonló” státust élveznének. Az ezeknek az országoknak nyújtott finanszírozásokhoz gyakorlatilag semmilyen feltételrendszer nem kapcsolódna, ám a kockázati görbe gyengébb részein lévő országok keményebb kondíciókkal néznének szembe, magyarázta a dél-koreai illetékes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok