2012. november 18., 12:122012. november 18., 12:12
A térségben ez a legkisebb mértékű csökkenés. 2000 és 2009 között évi átlagban Szlovákiában 10,9 százalékos, Csehországban 6, Lengyelországban 7,1, Romániában pedig 5,6 százalékos volt az egészségügyi kiadások bővülése. 2009-2010-ben Pozsony 2,4 százalékkal, Varsó 0,5 százalékkal, Bukarest pedig 4,2 százalékkal növelte az egy főre jutó egészségügyi kiadások mértékét, míg ez a mutató Csehországban 4,4 százalékkal csökkent.
Magyarországgal kapcsolatban a jelentés rámutat, hogy 2000 és 2009 között az egy főre jutó egészségügyi kiadások évente átlagosan 3,1 százalékkal nőttek, ez 2009-2010-ben 2,2 százalékra mérséklődött.
A vizsgált országok közül a legnagyobb csökkenés Írországban volt, ahol a 2000-es években átlagosan 6,5 százalékkal bővültek az egy főre jutó egészségügyi kiadások évente, míg 2009-2010-ben 7,9 százalékkal csökkentek.
A jelentés arra is kitér, hogy Európa lakosságának egyre nagyobb hányada, mostanra a felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos, 17 százaléka pedig elhízott. A dokumentum rámutat, hogy az elhízottak aránya a román lakosság körében a legalacsonyabb - 8 százalék - míg Magyarországon és az Egyesült Királyságban 25 százalék fölött van.
A jelentés arra is kitér, hogy Finnország, Franciaország és Magyarország az elhízás elleni küzdelem részeként a közelmúltban adót vetett ki az egészségtelen élelmiszerekre és italokra, amelyek egyrészt az állami bevételeket hivatottak növelni, másrészt az étkezési szokásokat hivatottak megváltoztatni.
Hazai össztermékéhez mérten 2010-ben Hollandia költött a legtöbbet az egészségügyre, a GDP 12 százalékát, az uniós átlag pedig kilenc százalék. Magyarország GDP-je 7,8 százalékát fordította egészségügyi kiadásokra. A térségben Szlovákia és Szlovénia éri el az uniós átlagot, de Csehország és Lengyelország GDP-arányosan Magyarországnál kevesebbet fordít az egészségügyre. Romániában a legalacsonyabb ez az arány az egész Európai Unióban, mindössze 6 százalék.
Az ezer főre jutó orvosok száma az elmúlt tíz évben uniós átlagban 2,9-ről 3,4-re nőtt. Ugyanakkor a jelentés megjegyzi, hogy egyre kevesebb az általános orvos, a szakorvosok száma emelkedik, a háziorvosi praxis ugyanis nem vonzó a doktorok számára, szakorvosként pedig jobban is kereshetnek. Ez a folyamat a jelentés szerint idővel veszélybe sodorhatja azt, hogy egyes társadalmi csoportok alapvető orvosi ellátáshoz jussanak.
A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy az egészségügyi kiadásoknak mindössze 3 százalékát költik a tagállamok megelőzésre, pedig a jelentés készítői szerint a megelőzés sokkal költséghatékonyabb lehet, mint később a már kialakult betegségek kezelése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok