
Várhatóan az eddigi módon folytatódhat az euróövezeti adósságválság kezelése a németországi választások után is, függetlenül a következő német kormány összetételétől, jóllehet az európeriféria gazdaságai számára az uniópártok és a szociáldemokraták nagykoalíciója lenne a legelőnyösebb – vélekednek a londoni pénzügyi elemzők.
2013. szeptember 24., 18:002013. szeptember 24., 18:00
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő előrejelzése szerint bármilyen koalíciót alakít a CDU/CSU pártszövetség, az valószínűtlen, hogy a következő kormány jelentősebben módosítaná az eddigi német hozzáállást a valutauniós válsághoz. A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai legfrissebb kommentárjukban ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy az euróövezeti periféria gazdaságai számára az uniópártok és a szociáldemokraták nagykoalíciója lenne \"a jó hír\". Az SPD ugyanis kevésbé a takarékossági szigorra, inkább a növekedéspárti gazdaságpolitikára helyezi a hangsúlyt az európeriféria esetében. Szociáldemokrata körökben már elhangzottak utalások \"bizonyos formájú Marshall-terv\" szükségességére is, amelynek keretében a bankokra kivetendő új adókból finanszíroznának beruházásokat az euróövezeti periféria országaiban.
A ház szakértői kiemelik ugyanakkor azt is, hogy az SPD a CDU-tól messze lemaradva végzett a második helyen, ezért Peer Steinbrück pártelnöknek valószínűleg nem lesz elegendő ereje egy nagykoalíción belül olyan gazdaságpolitikai lépések keresztülviteléhez, amelyeket a kereszténydemokraták erősen elleneznek. A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays szakelemzői is úgy vélekedtek hétfői értékelésükben, hogy bár várhatóan folytatódik a gyenge lábakon álló eurógazdaságok segítése, az AfD támogatottsága azonban korlátozza bármilyen új pénzügyi engedmény lehetőségét a következő német kormány számára. Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni szakértői szerint Merkel politikai helyzetének megerősödése azt jelenti, hogy az euróövezeti válságkezelésben gyakorlatilag marad a status quo. A ház szerint a kancellár európolitikájáról folyó hazai vita várhatóan felerősödik, ám az valószínűtlen, hogy Merkel ennek hatására módosítaná hozzáállását a valutauniós adósságválság kezeléséhez.
Draghi: visszatért a bizalom
Visszatért az euróövezet iránti bizalom, ami nemcsak az Európai Központi Bank (EKB) hagyományostól eltérő lépéseinek, hanem a tagállami kormányok erőfeszítéseinek is köszönhető – vallja Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, aki szerint az eurózóna jegybankjaként működő frankfurti pénzintézet nyíltpiaci műveletei mindazonáltal \"pusztító\" forgatókönyveket akadályoztak meg. Draghi kitért ara is, hogy az inflációs nyomás az euróövezetben szerinte továbbra is mérsékelt marad, ezért a közepes és hosszú távú inflációs várakozások is stabilak, megalapozottak, várhatóan nem fognak változni. A munkanélküliséget viszont továbbra is túl magasnak nevezte.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!