Eurómilliókat ajándékoz közpénzből magáncégeknek a környezetvédelmi tárca

A környezetvédelmi alap által meghirdetett programban csak azok cégek vehettek részt, amelyek teljesítették a pályázatban meghirdetett szigorú feltételeket. A pályázó vállalatnak rendelkeznie kell a roncsokból származó fém- és egyéb hulladékok feldolgozásához, illetve a semlegesítéséhez szükséges technológiával, vagy szerződésben kell állnia olyan cégekkel, amelyek – mint végső felhasználók – újrahasznosítják ezeket a környezetre veszélyes anyagokat. Bíró József, a csíkszeredai REMAT Hargita vezérigazgatója lapunk érdeklődésére elmondta, a roncstelepek a forgalomból kivont autók csak igen kevés részét értékesíthetik alkatrészként, ilyen például a motorháztető vagy irányjelző. Közlekedésbiztonságból fontos vagy sorszámmal ellátott alkatrészeket, például futóművet, kormánykazettát vagy motorblokkot nem.

Kifizetődő vállalkozás

A roncsokból kinyert acél és nemesfémek értékesítéséből azonban jelentős haszon származik, annak ellenére is, hogy a veszélyes anyagok, a gumiabroncsok és a különböző kenőanyagok megsemmisítéséért külön fizetni kell az erre szakosodott cégeknek. A folyamat igen egyszerű: az értékjegyeket a minisztérium osztja szét a programban részt vevő REMAT-oknak, akik ezzel fizetnek az autótulajdonosoknak a leadott roncsért. A gépjárművek így gyakorlatilag ingyen jutnak a fémhulladék-gazdálkodók birtokába, miközben a roncsprogramon kívül leadott autókért normális esetben nagyjából 500 lejt fizetnek. Bíró szerint egy roncs feldolgozása körülbelül 250–300 lejbe kerül, a fémek értékesítéséből származó bevétel azonban átlagosan 800–1000 lej. „A haszon függ attól is, hogy milyen típusú autót dolgozunk fel, egy Trabanton például kevesebb a profit, de legkevesebb 500 lejt többnyire minden autón nyerünk” – fogalmazott Bíró. Egy bizonyos darabszám fölött a gépkocsikat már nem érdemes darabjaira szedni, jobban megéri ezeket egyszerűen bedarálni, és bálázva értékesíteni. A fémhulladék 60–70 százalékát hajók szállítják külföldre, a maradékot a helyi fémfeldolgozó üzemek vásárolják fel.

 A környezetvédelmi minisztérium adatai alapján tavaly közel 190 ezer roncsot vontak ki forgalomból, idén legkevesebb 120 ezer értékjegyet osztottak szét. Számításaink szerint tehát a roncstelepek tiszta haszna két év alatt – autónként mindössze 500 lejjel számolva – meghaladja a 155 millió lejt, azaz a 36 millió eurót. Ehhez hozzáadódnak az alkatrészek árusításából befolyó összegek, ennek mértékét azonban megbecsülni is nehéz.

Fő a környezetvédelem

Felmerül a kérdés, hogy a zöld tárca miért mondott le ilyen könnyen e bevételről. Megoldás lehetett volna, ha a nyugat-európai országokban bevett szokás szerint a minisztérium közbeszerzési pályázatot ír ki, és a roncsokat a legjobb ajánlatot tevő fémhulladék-hasznosító cégeknek adja el. Az így befolyó összeg a közpénzből kiosztott 310 ezer, egyenként 3800 lejes értékjegyekkel kapcsolatos kiadások egy részét biztosan fedezte volna.

„A roncsautóprogram elsősorban a környezetvédelemnek hoz hasznot, hiszen több százezer környezetszenynyező gépkocsit sikerült kivonnunk a forgalomból” – reagált lapunk felvetésére Borbély László környezetvédelmi miniszter. A hatályos jogszabályok szerint a roncsautókat begyűjtő cégek ugyanakkor kötelesek a jövedelmük 3 százalékát a Környezetvédelmi Alapba befizetni – tette hozzá a tárcavezető.

Mivel a program jövőre is folytatódik, a roncstelepek megélhetése biztosított. „A program ez évi sikere arra mutat rá, hogy a polgárokat továbbra is érdekli a roncsautóprogram. Az eredmények kiértékelése után, a jövő évi költségvetési lehetőségeket figyelembe véve eldöntjük, mennyi pénzt különítünk el a 2012-es roncsprogram részére” – tudtuk meg Borbély Lászlótól.