2008. január 30., 00:002008. január 30., 00:00
A bécsi lap szerint a románok és lengyelek vezetik a listát, de a magyarok által hazautalt, vagy zsebben hazavitt pénz is jelentős. A nyugat-európai országokban dolgozó keleti vendégmunkások számáról ugyanakkor nagyon nehéz pontos képet kapni, az általuk hazajuttatott öszszegek nagyságáról pedig még nehezebb. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint 2007 végén 324 ezer lengyel, 230 ezer szlovák, 202 ezer román, 82 ezer bolgár és 27 ezer magyar állampolgár dolgozott legalább két hónapja külföldön. Ezeknek a számoknak azonban nem sok közük van a valósághoz: az olasz és spanyol kormány adatainak összegzéséből például kiderül, hogy a két országban másfél-két millió román állampolgár dolgozik, a lengyel kormány pedig közel kétmillióra teszi a külföldön munkát vállaló állampolgárainak számát. Ez utóbbi becslések hitelességét növeli, hogy mindkét térségbeli országban egyre több területen tapasztalható szakemberhiány.
A külföldön dolgozó román állampolgárok tavaly a jegybanki adatok szerint 4,7 milliárd eurót utaltak haza bankokon keresztül; az Adevărul című lap becslése szerint azonban a zsebben hazahozott pénz ennek ötszörösére rúghat. Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank elnöke nemrég felszólította a vendégmunkások családtagjait, váltsák lejre a rokonaik által hazajuttatott eurót, dollárt és más valutát. Lengyelországban 4,1 milliárd eurónyi átutalásról szólnak a hivatalos adatok, de a valóságos összeg ennek többszöröse lehet.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok