
Eurómilliárdok múlnak a PNRR sikerességén
Fotó: Pixabay
Az országos helyreállítási terv (PNRR) Románia eddigi legambiciózusabb reformcsomagja, de a végrehajtása rendkívül lassan halad, és a mérföldkövek teljesítése nélkül az európai uniós források nem fognak megérkezni – írja véleménycikkében Cristian Popa. Az ország eurómilliárdokat veszíthet a mérföldkövek teljesítése nélkül.
2025. február 07., 18:092025. február 07., 18:09
2025. február 07., 18:102025. február 07., 18:10
A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagja emlékeztet, hogy Romániának 28,5 milliárd euró (13,6 milliárd euró támogatás és 14,9 milliárd euró kedvezményes hitel) áll a rendelkezésére az EU helyreállítási alapjában. A pénzhez akkor férhet hozzá, ha a PNRR-ben vállaltaknak megfelelően felgyorsítja az infrastruktúra korszerűsítését, a közigazgatás digitalizálását és a kulcsfontosságú ágazatok, például az egészségügy és az oktatás fejlesztését.
Cristian Popa felhívja a figyelmet arra, 2024 szeptemberének végéig az összesen 28,5 milliárd euróból Románia csak 9,4 milliárd eurót, azaz a teljes összeg körülbelül egyharmadát kapta meg. A gond szerinte az, hogy a pénzből 2024 harmadik negyedévének végéig csak 4,1 milliárd eurót költöttek el ténylegesen. Románia az Európai Bizottság adatai szerint a PNRR-be foglalt 518 mérföldkőnek és célkitűzésnek csak a 14 százalékát teljesítette, 448-nak a megvalósítása még hátravan.
„Ez azt jelenti, hogy az uniós források abszorpciója (...) rendkívül lassan halad. A reformok és a mérföldkövek teljesítése nélkül a milliárdok nem fognak érkezni” – írja csütörtökön közzétett írásában a szakember. Emlékeztetett arra is, hogy Románia volt az egyetlen tagállam, amelyet a helyreállítási és rezilienciaépítési eszközről szóló rendelet 10. cikke alapján forrásmegvonás veszélye fenyegetett, mert nem csökkentette költségvetési hiányát.
„Nemigen lesz még egy olyan alkalom, amikor valaki 28,5 milliárd eurót ajánl fel fejlesztésre, és cserében csak arra kér, hogy tedd meg azt, amire amúgy is szükség lenne: hajts végre reformokat, tartsd be a költségvetési fegyelmet és legyenek hatékony stratégiai befektetéseid. (...) Kevesebb mint két évünk maradt arra, hogy kihasználjuk ezt a lehetőséget. Ezután az el nem költött pénzt elveszítjük. Sikerül-e felgyorsítani az uniós források felhasználását?” – teszi fel a kérdést a közgazdász.

Nem alszik jobban Hegedüs Csilla, amióta a volt kormányfőhelyettes, miniszter, álamtitkár szakított a politikával, és a többmilliárd eurós uniós támogatásokat „helyben” kezelő Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetőségében vállalt szerepet.
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
szóljon hozzá!