2009. október 30., 13:572009. október 30., 13:57
Mint a brüsszeli találkozóról uniós diplomaták kiszivárogtatták, péntekre a résztvevők módosított javaslatot várnak a svéd elnökségtől. A beszámolók szerint a témában nem sikerült érdemi haladást elérni a csúcstalálkozó első napján.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke mindazonáltal csütörtökön az ülésnapot lezáró sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy másnap megszületik a megállapodás. Az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök hozzátette, hogy az unió ambiciózus állásponttal szeretne rendelkezni a decemberi világszintű tanácskozáson, és ehhez további tárgyalásokra van szükség.
Egyes értesülések szerint a vita élesebbé vált a tagországok között, miután több nagy tagállam azt sürgette, hogy döntsenek egyértelmű, számszerűsített finanszírozási segítségről a rászoruló fejlődő országok számára.
A találkozó előtt a kelet- és közép-európai EU-tagállamok csoportja - köztük Magyarország - már értésre adta, hogy az EU soros svéd elnökségének a javaslatát egyelőre nem tudják elfogadni, mivel a javaslat a terhek elosztását illetően nem veszi kellő mértékben figyelembe az egyes országok egymáshoz viszonyított gazdasági fejlettségének a szintjét. Úgy vélik: figyelembe kell venni az egyes országok által a korábbi években tett olyan erőfeszítéseket is, amelyek a kibocsátás csökkentéséhez vezettek.
A tagországok vezetői már szeptemberi rendkívüli találkozójukon elfogadták azt a becslést, hogy a harmadik világban 2020-ra évi száz milliárd euróra is emelkedhet a szükséges klímavédelmi projektek finanszírozási igénye. Egyelőre nem bólintottak viszont rá arra az európai bizottsági számításra, amely szerint az uniónak 2020-ig évente 2-15 milliárd euróval kellene támogatnia a fejlődő országok küzdelmét az éghajlatváltozás ellen, amennyiben a klímavédelemről Koppenhágában \"ambiciózus megállapodás\" születik.
Ha az EU nem tud kellően konkrét és egységes álláspontot összeállítani, a decemberi koppenhágai klímakonferencia teljes eredményessége veszélybe kerülhet - figyelmeztetett a brüsszeli csúcstalálkozó több résztvevője.
Az unió már korábban vállalta, hogy a jövő évtized végére 30 százalékkal csökkenti teljes széndioxid-kibocsátását, ha más nemzetközi szereplők is így tesznek. Koppenhágában ráadásul ennél is hosszabb távon kell már gondolkodni, és az EU álláspontja a környezetvédelmi miniszterek megállapodásának értelmében tartalmazza azt a hosszú távú céljavaslatot is, hogy 2050-re a fejlett országok csoportja 80-95 százalékkal csökkentse a kibocsátást.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.