
Amennyiben sor kerül a devizahitelek lejre való átváltására, a vonatkozó jogszabály kidolgozásakor a romániai hatóságoknak figyelembe kell venniük az európai uniós normákat – mutatott rá közleményében a hazai banki munkáltatók tanácsa (CPBR).
2015. január 29., 16:052015. január 29., 16:05
A szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy a magáncsőd intézménye csak abban az esetben lehet hatékony, ha nem ad lehetőséget a visszaélésekre. Amint a munkáltatói tanács közleményében kifejtette: egy 2014-es EU-s irányelv szerint a devizahiteleket csak az átváltáskor érvényben lévő árfolyam szerint lehet konvertálni.
A normát ugyan csak 2016 márciusától kell alkalmazniuk a tagországoknak, de a CPBR szerint „már ettől az évtől figyelembe lehet venni a jogszabály kidolgozásánál”. A tanács szerint kizárólag a bankok és az ügyfelek között született egyéni megállapodás nyomán lehet más, például a hitelszerződés megkötésekor érvényes árfolyamon átváltani lejre a deviza alapú kölcsönt.
„Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a piacgazdasági és az európai irányelveket figyelmen kívül hagyó jogszabály kiszámíthatatlanná teszi az országot a beruházók számára, és az ügyfeleket is nehéz helyzetbe hozhatja. Előfordulhat például, hogy ugyanazoknak a kedvezményeknek fognak örülni azok, akik objektív okok miatt képtelenek fizetni havi törlesztőrészleteiket, illetve akik több százezer vagy több millió svájci frank vagy euró alapú kölcsönt vettek fel ingatlanbefektetésre” – hangsúlyozta a banki munkáltatókat tömörítő szervezet.
A magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban a CPBR azt írja: csak abban az esetben támogatják a kezdeményezést, ha a jogszabály nem ad lehetőséget a visszaélésekre, és csakis a „szélsőséges helyzetben lévő” adósoknak nyújt segítséget.
„A tervezetet eddig helytelenül mutatták be a hatóságok és a sajtó is, hiszen sokan úgy értelmezik, hogy a magáncsőd mindenkinek megoldást jelent, aki hosszabb vagy rövidebb ideig pénzügyi gondokkal küzd, ennek ellenére krízishelyzetben sem hajlandó engedni életszínvonalából. Tévedés – a magánszemélyek fizetésképtelenné nyilvánítása éppen a bevételek hatékony átcsoportosításáról szól” – vélekednek a romániai pénzintézetek.
A CPBR-nek hat tagja van: a Román Kereskedelmi Bank (BCR), a BRD, a Raiffeisen Bank, az UniCredit Ţiriac, az ING és a Volksbank – a hat pénzintézet a hazai bankpiac aktíváinak mintegy felét birtokolja, illetve az alkalmazottak több mint egyharmadát ők foglalkoztatják. Svájci frank alapú hitelt összesen tizennégy hitelintézet – ezek közül tizenegy bank – biztosít Romániában.
Az érintett 75 ezer ügyfél 32 százaléka a Bancposttól, 24 százalék a Volksbanktól, 20 százalék a Piraeus Banktól, 11 százalék pedig a Raiffeisentől vett fel kölcsönt. A Román Nemzeti Bank (BNR) becslése szerint közel 4,3 milliárd lejes, 950 millió eurós kárt okozna a tizenegy banknak, ha az érvényben lévő frankkölcsönöket a hitelszerződés megkötésekor érvényes árfolyam alapján váltanák át lejre.
A Transilvania Bank segítené a Volksbank adósait
A Volksbankot felvásárló Transilvania Bank közbelépne az osztrák pénzintézet romániai leányvállalata svájcifrank-hiteleseinek megsegítése érdekében. Noha a Versenytanács hivatalosan még nem bólintott rá a tranzakcióra, a bukaresti hivatal által hozott döntés értelmében a Transilvania Bank beleavatkozhat az ügy megoldásába. Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke úgy nyilatkozott: azért határoztak így, mert a Volksbank ügyfeleinek nagy részét nehéz helyzetben van. A Volksbank az adósok megsegítése érdekében nemrég arról döntött, hogy az ügyfeleknek április 17-éig a december 31-én érvényes 3,8035 lej/svájci frankos árfolyam alapján kell fizetniük törlesztőrészletüket. A Román Nemzeti Bank (BNR) közlése szerint egyéként csütörtökön az egy nappal korábbi értékhez képest 2 százalékkal erősödött a lej a svájci frankkal szemben, az árfolyam így elérte a 4,2748-as értéket. Sorozatban ez már a negyedik nap volt, amikor a frank veszített értékéből a lejjel szemben.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!