Ketyeg az óra. Gyorsan és hatékonyan kellene elkölteni az uniós pénzeket
Fotó: Pixabay
„Fontos, hogy mind a 27 evezős egy irányba húzzon, ne összevissza csapkodjanak” – jelentette ki a most elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz kapcsán Winkler Gyula. Az európai parlamenti képviselő szerint az is elengedhetetlen, hogy a bukaresti kormány gyorsan lépjen, és minél hatékonyabban felhasználja a rendelkezésre álló forrásokat.
2021. február 12., 10:142021. február 12., 10:14
2021. február 12., 14:472021. február 12., 14:47
Óriási kihívás az Európai Unió minden tagállamának, Románia kormányának is, hogy gyorsan és hatékonyan használják fel a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) révén rendelkezésre álló forrásokat – értékelt a Krónika megkeresésére Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy az EP kedden jóváhagyta az RRF-et, amely a koronavírus-világjárvány hatásainak és következményeinek enyhítésében segíti a tagállamokat.
– szögezte le a politikus.
Rámutatott, a cél nemcsak annyi, hogy a pandémia utáni gazdasági válságból „kievickéljen” az Unió, hanem hogy ezzel együtt finanszírozza a digitális átállást és a zöld forradalmat. Ez az EU jövőjéről szól, mondta Winkler Gyula.
„Általános szabály, hogy a pénzt a következő három évben, 2023-ig le kell szerződni, és 2026-ig el is kell költeni, éppen azért, mert azonnali segítségre van szükség. A válság folytatódik, nem világos mikor és milyen mértékben tudunk visszatérni az előző életünkhöz, a munka, a tanulás, a társadalmi élet több területén a virtuális eszközök nagyobb szerepet kaptak, ezt is segítik ezek a pénzek” – részletezte Winkler Gyula.
Az Európai Parlament által jóváhagyott intézkedéscsomagban a szabályozás mellett egy határozat is van, amely az Unió saját bevételi forrásairól szól, ebből fogják a kölcsönt visszafizetni. Ezt a határozatot a tagországok parlamentjeinek kell ratifikálniuk.
Attól a pillanattól érvénybe lép, és minden tagállam számára kötelező érvényű.
Ezzel párhuzamosan már tavaly októberben elkezdődött a tárgyalás az EB és a tagállamok között a nemzeti helyreállítási tervekről, ezeket idén áprilisig kell véglegesíteni, addig folyamatosan egyeztetnek. Mind a 27 tagállam tervét jóvá kell hagynia az Európai Tanácsnak, hogy megbizonyosodjanak, az egyéni tervek összecsengenek, ugyanazokat a célokat követik.
– mondta Winkler Gyula. Emlékeztetett, nagy vita volt az EP-ben, de végül megállapodtak, hogy minden tagállam szintjén a költség legkevesebb 37 százalékát a klímaváltozás elleni fellépésre, a fenntarthatóságra kell költeni, és minimum 20 százalékát a digitalizálásra. Az uniós pénzek 57 százalékából nem lehet ezekkel a célokkal ellentétes megvalósításokat finanszírozni. Erdélyben például a Zsil-völgyi szénbányák fenntartására nem lehet pénzösszegeket fordítani, mert a szennyező energiák ellentétesek az Unió jövőképével.
Milliárdok állnak rendelkezésre. Ha a román kormány április–májusig elfogadja a helyreállítási tervét, a nyár folyamán 3,95 milliárd eurós előleget hívhat le
Fotó: Pixabay
Winkler Gyula rámutatott, a helyreállítási csomagon belül több prioritást is megfogalmaztak, ezek közül a legfontosabbak a digitalizáció és a fenntarthatóság, de más célkitűzésekre is lehet pénzt lehívni.
Az ifjúsági projektek külön fejezetben szerepelnek, ám minden területen keresni kell a lehetőséget a fiatalok támogatására, így a mezőgazdaság, a vállalkozások, a kultúra és oktatás terén is.
Az Európai Parlamentben ugyanakkor az EB által előterjesztett javaslatot több pontban is módosították, egyik fontos változtatás, hogy a tagállamok már ebben az évben nem 10, hanem 13 százalékos előleget kaphatnak, miután jóváhagyták saját országos helyreállítási terveiket.
– hívta fel a figyelmet Winkler Gyula. Mint rámutatott, ebből a pénzből a szükséges terveket, megvalósíthatósági tanulmányokat, engedélyeztetést lehet finanszírozni.
A nyár folyamán pedig elkezdődhet a pénzmozgás, befutnak a pénzek a tagállamokhoz, és indulhat a tervezés. „Ez egy összetett folyamat, nem elég a kormány munkája, ki kell találni, miként hozzuk haza az európai irányelveket, hogyan ültessük gyakorlatba a régiók, a települések, közösségek szintjén.
Rengeteg munka lesz vele, de megéri, mert ezekkel pénzekkel meg lehet valósítani a modernizációt, melyre Erdélynek, Romániának szüksége van” – összegzett Winkler Gyula.
Florin Cîţu gyors lépéseket ígér
A helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) révén rendelkezésre álló források segíteni fogják Romániát az egészségügyi válság sújtotta gazdaság helyreállításában, a pénzek beruházásokra, digitalizációra és reformokra mennek majd – jelentette ki Florin Cîţu miniszterelnök. Jelezte: jutnak források új kórházak építésére, illetve a meglévő egészségügyi infrastruktúra korszerűsítésére is. „A kormányban mielőbb szeretnénk véglegesíteni a Nemzeti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervet, hogy Románia minél rövidebb időn belül hozzáférhessen ehhez az európai finanszírozáshoz” – ígérte Florin Cîţu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!