Lefelé módosította az Európai Bizottság Románia 2014 gazdasági növekedési kilátásait, miközben európai uniós szinten azt vetítette elő pénteken közzétett prognózisában, hogy 2013 második felében beindul a gazdasági növekedés. A brüsszeli testület szakemberei Románia esetében a korábban általuk előre jelzett éves szintű 2,5 százalékos növekedési kilátást rontották most 2,2 százalékra. Mint a prognózishoz fűzött indoklásból kiderül, pozitív hatással bírnak majd az ország gazdaságára strukturális reformok, illetve a belső kereslet, miközben az exportok alakulására ki fog hatni a nemzetközi helyzet, illetve a nehéz hitelezési körülmények.
2013. május 05., 18:312013. május 05., 18:31
Az Európai Bizottság egyébként egyelőre a korábbi szinten tartotta az idei esztendőre korábban kiadott, a bruttó hazai termék (GDP) 1,6 százalékos bővülését előre vetítő előrejelzését. Ez egyébként megfelel a román kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) várakozásainak is. Az IMF eközben 2014-re kisebb mértékű, alig 2 százalékos növekedést vár.
Az EB-prognózis szerint ugyanakkor Románia folyó fizetési mérleghiánya a GDP 4 százaléka alatt marad minkét évben, idén 3,9, jövőre pedig 3,8 százalékos lehet. A gazdasági növekedés eközben idén csakis akkor lehet a becsültnél nagyobb mértékű, amennyiben a várakozásokat fölülmúló mezőgazdasági év lesz a 2013-as, illetve sikerül hatékonyan lehívni az ország rendelkezésére álló európai uniós forrásokat. Rosszabb lehet viszont a vártnál az idei esztendő, amennyiben a várakozásokat fölülmúló mértékben esik vissza a belső hitelezés.
A brüsszeli testület által pénteken nyilvánosságra hozott dokumentum továbbá arra is kitér, hogy a munkanélküliségi ráta mind idén, mind pedig jövőre 7 százalék alatt marad, miközben a fiatalkorúak körében enyhén csökken majd az állástalanok száma, de így is magas szinten marad.
Az infláció tekintetében viszont javított az EB Romániáról szóló prognózisában, a korábbi 4,6 százalékos helyett immár csak 4,3 százalékos pénzhígulást jelez előre. Az indoklás szerint ehhez a gazdasági fellendülés és az energetikai piac árliberalizációja járul majd hozzá. Jövőre pedig 3,1 százalékos inflációt várnak a korábban becsült 3,3 százalék helyett.
Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős alelnöke egyébként a brüsszeli testület pénteki sajtótájékoztatóján jelezte, hogy Romániának egyértelmű esélye van arra, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.
EU: beindul a növekedés
A teljes Európai Unióra vonatkozó prognózisában eközben az Európai Bizottság arra számít, hogy 2013 második felében beindul a gazdasági növekedés, ami legnagyobb részt a külső kereslet, vagyis az export bővülésének lesz betudható. A gazdasági előrejelzés tanúsága szerint idén összességében 0,1 százalékkal esik még vissza a gazdaság teljesítménye az EU-ban, az euróövezetben pedig 0,4 százalékkal csökken a GDP. Jövőre viszont már Brüsszel 1,2 százalékos bővülést jósol a közös pénzt használó országok csoportja számára, míg az unió egészének 1,4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál. Februári, téli előrejelzésében a bizottság idénre még 0,1 százalékos, 2014-re pedig 1,6 százalékos bővülést prognosztizált az Európai Unióban, az eurózónában pedig 0,3 százalékos csökkenést jósolt az idei évre, míg jövőre 1,4 százalékos növekedést.
A bizottság úgy véli, hogy a belső keresletet továbbra is több tényező fékezi, ami \"jellemző a mély pénzügyi válságokat követő időszakokra\", de Brüsszel szerint a magánfogyasztást, és a befektetést visszafogó hatások fokozatosan csökkenni fognak. A bizottság szerint a magas adósságszint ugyanakkor továbbra is rányomja a bélyegét a növekedésre, a munkaerőpiac gyengélkedése pedig a magánszektor fogyasztását fogja vissza, ezért az várhatóan 2014-ig szerény marad. A munkaerőpiac helyzetéről a dokumentum azt is megjegyzi, hogy a növekedés mértéke egyelőre nem fogja érdemben elősegíteni a munkanélküliség csökkenését, az állástalanok aránya az Európai Unióban 10,5 százalékról 11,1 százalékra emelkedik és 2014-ben is ezen a szinten marad, az eurózónában pedig ennél is egy százalékponttal feljebb, 12,2 százalékpontra kúszik fel, és jövőre sem mérséklődik érdemben. Az infláció a bizottság előrejelzése szerint idén az EU egészét tekintve 1,8 százalék, míg az eurózónában alacsonyabb, 1,6 százalék lesz; jövőre az EU-ban 1,7 százalék, az eurózónában pedig 1,5 százalék lesz Brüsszel szerint a pénzromlás.
Kettős mércét alkalmaz a Bizottság?
Tévesnek nevezi viszont az EB Magyarországra vonatkozó előrejelzését Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki szerint a brüsszeli testület „kettős mércét” alkalmaz. A brüsszeli testület prognózisa szerint idén 3, jövőre pedig 3,3 százalékos GDP-arányos magyar államháztartási hiány várható, és Olli Rehn szerint további intézkedések kellenek a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez. Az uniós testület a tavalyi 1,7 százalékos recesszió után az idén 0,2, jövőre 1,4 százalékos magyar GDP-növekedést jelez előre. A GDP-arányos adósságszint a 2012-es 79,2 százalékról az idén 79,7 százalékra emelkedik, majd 2014-ben 78,9 százalékra mérséklődik. Olli Rehn ugyanakkor pénteken arról is beszélt, van esély arra, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, de ehhez az szükséges, hogy a kormány további intézkedéseket tegyen, hogy a hiány a három százalékos küszöbérték alatt maradjon.
Varga Mihály válaszként leszögezte, hogy a magyar kormány méltánytalannak, és tévesnek tartja az EB hiánypályára vonatkozó előrejelzését. \"Mintha ismét kettős mérce lenne az Európai Bizottság értékelésében\" – fogalmazott. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a kormány, ahogy korábban, úgy a jövőt illetően is elkötelezett a 3 százalék alatti hiányszint tartása mellett. „A gazdasági tárca nem számol olyan forgatókönyvvel, amely szerint a túlzottdeficit-eljárás fennmaradása miatt kohéziós pénzek kifizetésének felfüggesztéséről döntene Brüsszel” – tette hozzá. A gazdasági tárca vezetője ugyanakkor jelezte: \"igen jó esélyt\" lát arra, hogy Magyarország júniusban kikerüljön az unió túlzottdeficit-eljárása alól.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
szóljon hozzá!