Érzékeny téma az alkalmazottak kötelező oltása: eltérően vélekednek szakértők és érintettek a vakcina megköveteléséről

Egyelőre nincs ilyen szabályozás, viszont Florin Cîțu miniszterelnök a vendéglátósok érdekvédelmi szervezeteivel egyeztetett, majd úgy nyilatkozott: ahhoz, hogy a nyitva tartást ne kössék egy település fertőzési mutatójához, alapfeltétel a teljes személyzet beoltása és egy adott átoltottsági szint elérése.

Alapvető feltétel a jogi keret

Ha a vendéglátóipari egységek nyitva tartását az alkalmazottak beoltottságához kötik, közvetett módon kötelezővé tennék számukra a vakcinát – szögezte le a Krónika érdeklődésére Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke. Hangsúlyozta,

„Ha az állam felvállalja egy ilyen jogszabály megalkotását, akkor pontosan meg kell határoznia a célt, vagyis, hogy a fertőzés terjedését akadályozza a szabályozás, az indoklásban pedig arra hivatkozhat, hogy aki visszautasítja a vakcinát, mások egészségét veszélyeztetheti” – mutatott rá a szakember.

Mint részletezte, általában az oltások kötelezettségét a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága már több döntése kapcsán elemezte, a legutolsó ilyen ítéletet néhány héttel korábban hozta meg a bíróság egy Csehország elleni kereset kapcsán. Abban az esetben a szülők kifogásolták, hogy a gyerekeket nem fogadják a csehországi tan­intézetekben, ha nem kapták meg a kötelező oltásokat. A bíróság viszont ítéletében rámutatott, ez nem jelent hátrányos megkülönböztetést, nem érinti a magánélethez való jogot, a beoltottságot indokoltan kérte a cseh állam, ez közcél érdekében történik.

Asztalos Csaba hangsúlyozta, ebben a témában széles körű bírósági döntések születtek, ám ez nem jelenti azt, hogy a koronavírus-fertőzés tekintetében nem lehetnek újabb elemzési kiindulási pontok, hiszen

„Általában amikor közvetett vagy közvetlen módon kötelezett oltásról beszélünk, mindenképpen szükséges egy törvényes keret, és ilyen egyelőre nincs. Ezt a kérdést nem lehet sem kormányhatározattal, sem miniszteri rendeletekkel szabályozni, sürgősségi kormányrendeletre, majd törvényre van szükség” – húzta alá a tanács elnöke. Hozzátette, olyan ügyekben is vizsgálták, hogy fennáll-e a diszkrimináció ténye, hogy vendéglátóipari egységek nyújtottak 5–20 százalékos kedvezményt a beoltottaknak, ám meglátása szerint ez nem hátrányos megkülönböztetés, hiszen nem megszorításról szól, hogy nem mehetnek be, akik nincsenek beoltva, hanem kedvezmény azoknak, akik immunizáltak.

A tesztelés a szakértő szerint más elbírálás alá esik, ezt akár belső rendszabályzattal is lehet rendezni. Viszont az az eset, amikor egy ügyvédi iroda kötelezte a munkatársait, hogy vagy beoltatják magukat, vagy háromnaponta PCR-tesztet mutatnak fel, már valójában az oltásra való kötelezés, hiszen aránytalan elvárás a háromnaponta megismételt drága PCR-teszt.

Összegzésképpen Asztalos Csaba elmondta,

Belső szabályzatban előírható?

A cégek a belső szabályzatukban leszögezhetnek erre vonatkozó elvárásokat – vallja eközben Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség igazgatója. Meglátása szerint a munkavédelmi törvény 319-es cikkelye lehetővé teszi, hogy a vállalkozások feltételeket szabjanak a munkatársaiknak, nem feltétlenül az oltási kötelezettségre vonatkozóan, de

vagy anyagi felelősség terhe mellett saját felelősségű nyilatkozatot, hogy az alkalmazott nem fertőzött, másrészt mindez kiváltható lehet az oltással. A munkaügyi szakember arra nem vállalkozott, hogy emberjogi szempontból értelmezze a kérdést, de mint mondta, a munkavédelmi törvény felől megközelítve ez lehetséges.

Elmondása szerint a belső szabályzatot arra hivatkozva lehet módosítani, hogy a vállalkozó nem akarja veszélyeztetni az ügyfeleit, hiszen az a vállalkozás megítélésének árt, hosszabb távon anyagi kárt okoz. A belső dokumentum tartalmáról azonban egyeztetni kell a szakszervezettel, az alkalmazottak képviselőivel, az a munkatárs pedig, aki ezt nem veszi tudomásul, kerülhet olyan munkakörbe, ahol nem kell ügyfelekkel érintkeznie, vagy ha ez nem megoldható, az állását is elveszítheti.

„A vendéglátóipari egységek dolgozói esetében törvény írja elő az időszakos egészségügyi ellenőrzést, ám a cég dönthet úgy, hogy ezekre gyakrabban sort kerít az ügyfelei védelme érdekében.

A sportszövetségek is elfogadják már a gyorsteszteket, tehát egy cég dönthet úgy: azt kéri az alkalmazottaitól, hogy időszakosan teszteltessék magukat, vagy vállalják saját felelősségre, hogy nem fertőzöttek, ám ha mégis, annak rájuk nézve anyagi következményei lehetnek. Ugyanakkor mindezt kiválthatják az oltással, mert akkor a munkatárs megtett minden tőle telhetőt, hogy a fertőzés terjesztésének veszélyét kiküszöbölje” – magyarázta Ördög Lajos.

Védelem vagy jogtiprás?

A sepsiszentgyörgyi Park szálloda és étterem esetében fel sem merül ez a kérdés, mert már minden alkalmazott megkapta a vakcinát – jelentette ki érdeklődésünkre Kovács István tulajdonos.

– szögezte le a vállalkozó. Szerinte ezt a lépést meg kell tenni, hogy végre újraindulhasson a vendéglátás, és a gazdaság is talpra álljon. Hangsúlyozta: ebben a kérdésben a szakemberekre, nem pedig a laikusokra kell hallgatni.

A kolozsvári Mikó étteremben a járvány kitörése óta már nagyon kevesen dolgoznak, vannak közöttük, akik már megkapták a vakcinát, vannak, akik foglaltak időpontot oltásra, de olyanok is, akik nem akarják beoltatni magukat. „Sokat gondolkodtam ezen, de nem mondhatom nekik, hogy nem dolgozhatnak nálam, ha nem oltatják be magukat. Én erre nem tudok senkit kötelezni” – fogalmazta meg megkeresésünkre Kovács Zsolt tulajdonos. A vállalkozó úgy véli,

Rámutatott, felmerül az is, hogy az oltás a beoltottat védi meg a betegség súlyos lefolyásától, viszont nincs arra a garancia, hogy nem kapja el és nem terjeszti a vírust, ezért Kovács Zsolt inkább az időszakos tesztelést tartja életszerűnek.

A vendégek tesztelését viszont kivitelezhetetlennek véli. Mint mondta, erre külön alkalmazott kellene, és kínos helyzeteket eredményezhet a pozitív eredmény. Az étteremtulajdonos szerint a járvány kezelésében nagy gondot jelent, hogy elveszett a bizalom, az emberek azt látják, az intézkedéseknek nincs logikus következménye, nincs koherens tájékoztatás a hatóságok részéről, pedig véleménye szerint arra kellene törekedni, hogy megoldásokat találjanak a járvánnyal való együttélésre.

Kovács Zsolt ugyanakkor attól tart, a jelenlegi körülmények között az ágazatban kevesen bírják ki. „Nullszaldóval vagy minimális bevétellel nem lehet hosszú távon vállalkozást működtetni, akkor a vállalkozók elmennek alkalmazottnak, hiszen ugyanannyi pénzért kevesebb a felelősség és a munka” – összegzett Kovács Zsolt.