Fotó: A szerző felvétele
2009. november 13., 10:222009. november 13., 10:22
A városka – amelynek neve magyarul a szép kilátás városát jelenti – vezetősége és idegenforgalomban érdekelt vállalkozói rétege reméli, hogy testvérvárosa, Marosvásárhely által az erdélyi látogatók is felfedezik maguknak. A nemzeti park flórája és faunája, a mesebeli lagúnák és napozók, az ókori történelem lépten-nyomon fellelhető nyomai és nem utolsósorban a helyiek vendégszeretete elég indoknak bizonyulhat egy kellemes és tartalmas üdüléshez.
\"Güzelcamli komoly turisztikai potenciállal rendelkezik, de Romániában nem reklámozzák megfelelőképpen, ami a mi hibánk is. Kár, mert szép és változatos a környék, kellemes a partszakasz, csodálatos a nemzeti parkunk, és, ami talán a legfontosabb, a települést rendkívül vendégszerető emberek lakják\" – mondja a kis településnek számító, ám nyári idényben nagyvárossá duzzadó Güzelcamli polgármestere, Özkal Yüksel. A település szállodái és panziói mintegy 2500 vendégnek nyújtanak szállást, ami azt jelenti, hogy a hatezer lakosú városkában közvetett vagy közvetlen módon szinte mindenki az idegenforgalomból él. Güzelcamliban és környékén nincsenek gyárak meg üzemek, amit a legjobban a levegő tisztasága igazol. Bár Törökország nem uniós állam, tiszta levegőjéért a tengerparti kisvárost már évekkel ezelőtt díjazta az Európai Unió. Egyébként a városkában csak a téli hónapokban tartózkodnak hatezren, a tavasz derekától késő őszig ez a hatezres szám megsokszorozódik, oly sokan építettek nyaralót vagy akár második otthonnak szolgáló lakóházat a tenger partjára. A legtöbben a mintegy kilencven kilométerre fekvő, amúgy szintén tengerparti Izmirből menekülnek a nagyváros zaja elől. Mások külföldről térnek haza.
Télen Nyugaton, nyáron Keleten – így éli az életét Celikkol Cengiz és Ahmet Karanfil is. Előbbi Németországból, utóbbi Dániából \"ingázik\" az Égei-tenger partjára. Őket nemcsak a hazaszeretet, hanem az egyre jobban menő üzlet is húzza szülőföldjükre. Cengiz közel három évtizeden keresztül fizikát tanított Németországban, majd tíz éven keresztül Törökországban oktatott. \"Most nyugdíjas vagyok, és csak a Németországban élő lányaimról elnevezett szállodámmal foglalkozom\" – mondja, míg körbevezet az 58 szobával rendelkező kellemes hotelen. Mint hozzáteszi, november első felében visszautazik második hazájába, ahol családja várja. Aztán a tavasztól mindent kezd újra. Ahmet Karanfil is megvásárolta már a repülőjegyet a koppenhágai járatra. Miután harmincöt évet élt az északi országba, nehezére esne, hogy véglegesen hazatérjen szülőföldjére. \"Télen Dániában, nyáron Törökországban vagyok. Itt van a szállodám, ott meg a családom: a dán feleségem és a magukat már dánnak valló, de eredetükről el nem feledkező gyermekeim\" – meséli. Karanfil számára a dán kapcsolat nemcsak a magánéletben, hanem az üzletben is remekül \"gyümölcsözött\"; a Güzelcamliba érkező vendégeinek kilencven százaléka dán. A helyi szállodatulajdonosok közül az egyedüli, aki nem jár már vissza befogadó hazájába, az Rahmi Yöndem. A szintén középkorú férfi Magyarországon dolgozott másfél évtizeden át, aminek köszönhetően a mai napig is jól beszéli a nyelvet. \"Nem úgy, mint annak idején – látja be a valamikor Budapesten és Miskolcon is megfordult vállalkozó, majd a mentséget is megtalálja. – Ilyen, amikor nincs kivel gyakorolni.\"
A huszonnyolcezer hektáron elterülő Milli Park – ami magyarul nemzeti parkot jelent – a régió büszkeségének számít. Erdeiben mintegy nyolcszázféle növényt tartanak számon, ugyanakkor számos, köztük ritkának számító állatfajnak a lakhelye. A vaddisznócsordák például sűrűbben látogatják az öblökben kialakított strandokat, mint nálunk a kukoricásokat. Csakhogy a turisták nem állnak állandó harci készenlétben, no meg a vadak is sokkal szelídebbek és kevésbé kártékonyak, mint tájainkon. Ha van nálad egy szelet kenyér vagy egy falat keksz, a vad képes a tenyeredből is enni. Ezt számos fényképen Ramazan Tuncay helyi fotóművész is megörökítette. Amikor arról kérdezzük, hogy mennyi ideig \"vadászta\" a disznókat ahhoz, hogy lencsevégre kapja, mosolyogva legyint. Percek kérdése volt az egész, magyarázza. \"Egy darab kenyérrel magamhoz csalogattam, aztán amíg lakmároztak, fotóztam. Nem veszélyesek, ezt az üdülők is megtapasztalhatták\" – mondja Tuncay, aki több százezres archívummal rendelkezik a nemzeti parkban, a tengerparton meg Kuşadasi térségében készített fényképekből.
A nemzeti park tengerparti szélén a természet négy öblöt alakított ki, a környék lakói pedig itt négy strandot hoztak létre. Köztük van homokos és kavicsos parttal, lankásabb meg mélyebb vízzel rendelkező is. Ilyenkor, késő ősszel, amikor a levegő hőmérséklete még mindig a harminc fokot ostromolja és a tenger vize sem hűlt huszonöt alá, török embert már nem látni a fürdőzők között. Ha az európai strandolók között elő is fordul, a parton toporog, hátán kabát, lábán csukott cipő. Ilyenkor, ősszel a helyieket már csak a hagyományos hamamokban, vagyis a török fürdőkben, illetve a Güzelcamlitól alig tíz kilométerre lévő termálstrandon látni fürdőruhában. Igaz, tetőtől talpig bebugyolált nőket sem igen látni a fürdővárosok utcáin. Amint a helyiek mondják, \"nagyot fordult az idő kereke\", és ma már csak a nagyon mélyen vallásos hölgyek ragaszkodnak arcuk eltakarásához.
Azt, aki nem éri be a fürdéssel, és egy hajókiránduláson is meg szeretné ismerni a tengert, a helyi kikötőben számos sétahajó várja. Ezekkel akár át is hajózhat a szemközti, mintegy három-négy kilométerre fekvő szigetre, azzal a kikötéssel, hogy viszszatérése után újabb 15 eurót kell lepengetnie a török vízumra. Ugyanis Számosz (törökül Sziszam Adasszi), a Pál apostol második missziós útján érintett sziget Görögország része, úgy, ahogy valamikor az ország nyugati partja is Hellászhoz tartozott. A török–görög háborúk, majd a lakosságcserék sok mindent megváltoztattak: etnikai arányokat, szokásokat, építkezési stílust. A múltról már csak a történelem és a környék évezredes romjai és mítoszai tanúskodnak. Harminc kilométeres körzeten belül találhatók Efezus romjai, a világ hét csodája egyikével, Artemisz istennő templomával, valamivel odébb Szűz Mária lakóháza, a hét alvó barlangja, Güzelcamli központjától alig egy kilométerre pedig Zeusz barlangja.
A vonzó környezet és a kedvező árak ellenére román turistát szinte egyik szállodában sem találni. Bár a két neves labdarúgó, Gică Hagi és Gică Popescu isztambuli \"vendégeskedése\" óta, a nyugat-európai tapasztalattal ellentétben, Törökországban a románokat nagy becsben tartják, a nyugati partokon nyaralók számaránya elenyésző, inkább a Földközi-tenger partján fekvő Antalyát helyezik előtérbe. Talán ezért is vallja a helyi rendőrparancsnok, eddig komolyabb gondot román turisták nem okoztak. \"Errefelé nincs baj a románokkal, igaz, szervezett csoportok nem érkeznek, aki ide látogat, az többnyire magánúton teszi\" – meséli Mustafa Güneş rendőrparancsnok. Sőt a románok oly nagy szimpátiának örvendenek, hogy Kuşadasi bazárjában az embernek nem kell titkolnia, honnan érkezett, sőt dicsekedhet is vele. Szinte minden árus képes elgügyögni egy-két mondatot románul, de olyan is akad, aki az asztalára jókora feliratot helyez el. \"Románoknak mindent olcsóbban kínálok\" – áll a kartonra firkált mondat. Az árusok a magyarokat is kedvelik, akiket anyanyelvükön köszöntenek, de valószínű, az üzlet érdekében minden európai vendéghez képesek egy-két jó szót szólni, éppen a betérő nyelvén. Marosvásárhelyinek lenni Güzelcamliban egyenesen nyerőnek bizonyul. A vendégszeretetükről híres törökök teret és parkot neveztek el erdélyi testvérvárosukról. Amikor meg egy elvétve a régióba vetődő hazai turista kiejti városának nevét, a helyiek szemében rögtön arkadaşsá, azaz baráttá válik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Látogatottsági adatok