A legtöbb üdülő vendég Romániából érkezik Nyíregyházára, a vendégéjszakák tekintetében azonban a német és lengyel turisták megelőzik a romániai nyaralókat – jelentette ki Katona Ilona, a Magyar Turizmus Zrt. – Észak-alföldi Régió marketingigazgatója csütörtökön Kolozsváron abból az alkalomból, hogy a hivatalos nyíregyházi küldöttség a kincses városba érkezett.
2014. június 05., 17:362014. június 05., 17:36
A Nyíregyháza bemutatkozik Kolozsváron című rendezvényen Kovács Ferenc, az észak-alföldi megyeszékhely polgármestere elmondta: míg tavaly Magyarországon átlagosan 5 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, addig Nyíregyháza 35 százalékos bővülést ért el.
Megtudtuk: kolozsvári látogatásuk oka, hogy gyógyfürdőhelyüket, Sóstógyógyfürdőt nem az angol vagy a svéd turistákra alapozzák, hanem inkább a szomszédos országokból számítanak látogatókra.
Mint részletezte: a román, ukrán és szlovák határvidékhez egyaránt közel található, 120 ezer lelkes megyeszékhely minden határ menti várossal, köztük Szatmárnémetivel is testvérkapcsolatot ápol. „Az elmúlt négy évben rengeteget fejlődött a város, azóta három országos gyógyfürdővel is rendelkezünk” – mutatott rá az elöljáró.
Elmondása szerint a nyíregyházi gyógyvíz a Kárpátok közelsége miatt különleges, ugyanis egyedülálló módon magas a jód- és brómtartalma is – előbbi a sebek gyógyítására jó, utóbbi idegcsillapítónak kiváló ásványi anyag. Elhangzott, fürdőhelyük 7-8 ezer ember befogadására is alkalmas, ugyanakkor a város másik fő csábító ereje, hogy ott található Magyarország legnagyobb vidéki állatkertje és falumúzeummal is rendelkeznek.
A rendezvényen részt vett Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja is, aki a kétoldalú turisztikai kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta. A diplomata kifejtette: üdvös lenne, ha a magyarországi turisták nem csak a Székelyföldre utaznának nyaralni, hanem Kolozsvárt is felfedeznék, míg az erdélyi turisták a felkapott Hajdúszoboszló mellett Nyíregyházát is megismernék.
Katona Ilona ugyanakkor megemlítette: a Kolozsvártól csaknem 250 kilométerre található Nyíregyháza az M3-as és M5-ös autópályán könnyen elérhető, a térséget kiszolgáló debreceni nemzetközi repülőtér pedig tavaly 130 ezres éves rekord utasforgalmat jegyzett.
Mint hangsúlyozta, az észak-alföldi régió húzóágazata az egészségturizmus, ugyanakkor a kulturális események is sok látogatót vonzanak. Hozzáfűzte, a fejlesztések nagy részét uniós támogatásoknak köszönhetően tudták elvégezni. 2007 és 2013 között összesen kétszáz turisztikai projektet ültettek gyakorlatba 60 milliárd forint uniós támogatásból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!