
Fotó: Lukácsi Lehel
A modern Erdély gazdasági jövőképe volt a központi témája a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) által 23. alkalommal Székelyudvarhelyen megrendezett Közgazdász Vándorgyűlésnek.
2014. október 19., 17:522014. október 19., 17:52
A hétvégi rendezvénysorozatra a szervezők mintegy negyven előadót hívtak meg és közel háromszázan vettek részt az előadásokon.
Tankó László, az RMKT székelyudvarhelyi elnöke az Erdély legrangosabb nemzetközi jellegű gazdasági eseményeként meghirdetett vándorgyűlés megnyitóján úgy vélekedett, hogy a tudás lehet térségünk egyetlen versenyképes előnye, ezt pedig a helyi emberek képzésével lehet erősíteni.
Tankó kitért Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítójának könyvére, amelyben a szerző kifejti, hogy a régió fejlődését a keresztény értékekre kell alapozni, ugyanakkor nem csak beszélni, hanem cselekedni is kell.
Szécsi Kálmán, az RMKT országos elnöke elmondta, a szervezeten belül két évvel ezelőtt fogalmazódott meg a gondolat, hogy ne csak szakmai segítséget nyújtsanak, hanem aktívan részt vegyenek Erdély gazdasági életében. Éppen ezért a rendezvényen elhangzott előadások hangsúlyozottan az erdélyi piac felzárkóztatását célozták, kielemezve az országos, az európai, valamint a világpiac alakulását is.
Egyébként a plenáris előadásokon Ionuţ Dumitru, a bukaresti Költségvetési Tanács elnöke Románia makroökonómiai helyzetéről és kilátásairól értekezett. Sikeres közép-európai régiókat, illetve ezek stratégiáit mutatta be Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Regionális Kutatások Központjának volt főigazgatója, Ambrus Tibor és Geréb László közgazdászok prezentációjában szó volt az erdélyi humán erőforrás fejlesztéséről, továbbá Székelyföld térbeli szerveződését elemezte Elekes Tibor, a Miskolci Egyetem MFK Földrajzi Intézetének docense.
Szombaton öt témában rendeztek szekcióüléseket: erdélyi vállalati és szövetkezeti sikertörténetek, erdélyi brandek, hatékony és innovatív finanszírozási formák, az IT szerepe a modern gazdaságban, valamint a multinacionális vállalatok hatása a helyi közösségekre.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!