
Jövő évre nincs egy jól előkészített költségvetése az országnak, ám ha január elejére nem lesz büdzsé, elmarad a 3,75 százalékos nyugdíjemelés, illetve a minimálbér növelése, kénytelenek lesznek az idei költségvetést újra alkalmazni, holott jövőre már teljesen mások a sarokszámok – szögezte le megkeresésünkre Erdei Dolóczki István RMDSZ-es képviselő.
2013. december 03., 17:232013. december 03., 17:23
Az alsóház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottsági tagja (képünkön) kifejtette, a büdzsé bevételi oldalának jelentős részét két sürgősségi kormányrendeletre alapozzák, amelyekkel új adót vetnek ki a nem épület jellegű ingatlanokra, berendezésekre, a jövedéki adókat az éves inflációs ráta mértékével emelik, az üzemanyagot pedig további, literenként hétcentes adóval drágítják.
Kérdésünkre Erdei Dolóczki István kitért arra is, hogy az üzemanyag hét centes drágítását az RMDSZ nem szavazta meg – elsősorban azzal nem értenek egyet, hogy a jövedéki adót ezentúl az éves inflációs ráta mértékével növelik. „A hétcentes áremelés nem tűnik soknak, ám az a veszélyes következménye lehet, hogy a kereskedők kihasználják, és erre hivatkozva drágítanak majd” – vallja a szatmári honatya.
„Az üzemanyag jövedéki adója biztos bevétel, ám a különleges épületekre kirótt adót még nem lehet tudni, miként hajtják be, sőt az is előfordulhat, hogy a két sürgősségi rendelet teljesen megváltozik, mire a parlament elfogadja. Mindez bizonytalanná, kiszámíthatatlanná teszi a költségvetést” – magyarázta a politikus, hozzátéve, hogy a büdzsé másik hiányossága, hogy a decentralizációs törvény következményeiként megjelenő tételeket egyáltalán nem tartalmazza.
„Ha valamilyen csoda folytán január elejére az államfő kihirdeti a költségvetési törvényt, rögtön módosítani kell azt, vagy megoldást kell majd találni arra, hogy a főhatóságok átutalják a megyéknek a decentralizált intézmények működéséhez szükséges összegeket” – ecsetelte a hiányosságokat Erdei Dolóczki István.
A képviselő ugyanakkor felrótta, hogy „őrült ritmusban gyúrták át” a költségvetés tervezetét, a képviselőknek és szenátoroknak alig két nap állt a rendelkezésükre, hogy módosító javaslatokat nyújtsanak be, majd példátlan módon szintén két nap alatt vitték át a két ház szakbizottságain, ezzel pedig a kormány tulajdonképpen átvette a parlamenttől a törvényhozás jogát.
„Az államelnök alkotmányos jogával él, amikor visszautasítja a kormány által előterjesztett szándéknyilatkozatot, ám furcsa, hogy a vitához nem akkor szólt hozzá, amikor a Nemzetközi Valutaalap küldöttségével zajlottak a tárgyalások. Ha nem lesz december 31-ig költségvetés, elmarad a 3,75 százalékos nyugdíjemelés, a rezidens orvosok jelenleg arcpirító fizetésének emelése” – hívta fel ugyanakkor a figyelmet a képviselő.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!