
Módosítani akarja a kormány a vendéglátó-ipari és kereskedelmi egységek tevékenységének ideiglenes felfüggesztését, illetve bírságolását lehetővé tevő rendelet.
2015. április 01., 14:212015. április 01., 14:21
Victor Ponta miniszterelnök kedd este bejelentette: az ideiglenes bezárás csak akkor lesz kötelező érvényű, ha a helyszínen 500 lejnél több vagy kevesebb készpénzt találnak, mint amennyi a számlákon szerepel.
Azok az egységek, ahol 300–500 lejes az eltérés, megúszhatják a bezárást abban az esetben, ha még aznap kifizetik bírságként a különbözeti összeg tízszeresét, míg azokra a cégekre, ahol a különbség nem éri el a 300 lejt, csak pénzbírságot róhatnak ki az ellenőrök.
A kormányfő szerint a módosításokat legkésőbb jövő héten elfogadják. Ponta úgy fogalmazott: a szabályok bevezetésére azért van szükség, hogy elkerüljék az adóellenőrök esetleges túlkapásait.
„Amennyiben egy kisvállalkozásnál például 400 lejjel több pénzt találnak, mint amennyi a számlákon szerepel, az illetékesek még aznap kifizethetnek bírságként 4000 lejt, és akkor nem kerül sor az ideiglenes bezárásra. Második alkalommal hasonló kihágás esetén már az összeg húszszorosa lesz a szankció, míg a harmadik szabályszegésnél azonnal bezárhatják ideiglenesen az egységet” – magyarázta a miniszterelnök.
Ponta arról is beszámolt, hogy azok a sajtóban megjelent információk, miszerint az ellenőrök 5 lejes eltérés miatt zártak be éttermeket, egyszerűen nem igazak. A kormányfő hozzátette: azt szeretné, ha az országos adóhatóság (ANAF) munkatársai „a továbbiakban is erősek maradnának”, hiszen elmondása szerint az elmúlt hetekben zajló kivizsgálások nyomán 25 százalékkal emelkedett azon cégek aránya, amelyek elektronikus pénztárgépet használnak.
Az ANAF hatáskörébe tartozó adócsalás elleni főigazgatóság (DGAF) elmúlt hetekben végzett munkáját eközben Klaus Johannis államfő is bírálta: szerinte az adóhatóság úgy viselkedik, mint egy inga, néha egyáltalán nem foglalkozik a problémákkal, máskor pedig olyan apróságokon időz el, amelyek figyelmet sem érdemelnek. Az államelnök szerint az újságíróknak arra kellene rákérdezniük az ANAF illetékeseinél, hogy szerintük egy ország működhet-e cégek nélkül?
„Románia az állandó reformok országa. Hol az egészségügyben, hol a tanügyben vezetünk be reformokat, aztán az adóhatóságot szervezzük át, és az adótörvénykönyvet módosítjuk. Sajnos mindeközben egyik szélsőségből a másikba esünk” – fogalmazott Johannis arra az újságírói kérdésre, hogy mit gondol a heves vitákat szült ellenőrző akcióról. Hozzátette: reméli, hogy a most zajló változások nyomán az ANAF végül „a normálishoz közeli állapotba kerül”.
Az államfő azt is kifejtette: szerint a kormánynak inkább olyan intézkedéseket kellene hoznia, amelyekkel a kis- és közepes vállalkozásokat további munkára ösztönzi, nem pedig a cégek bezárására kellene módszereket kidolgoznia.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!