Fotó: Jakab Mónika
Eltörli a kormány az energiaár-plafont előíró jogszabály azon előírását, amely szerint azoknak a személyeknek, akiknek több ingatlan is szerepel a nevükön, saját felelősségre nyilatkozniuk kell, hogy mely fogyasztási helyre kérik a kedvezményes árú energiát, a többi ingatlan esetében pedig a maximális árat számlázza január elsejétől a szolgáltató – jelentette be kedden Virgil Popescu energiaügyi miniszter.
2022. december 20., 15:122022. december 20., 15:12
2022. december 20., 16:052022. december 20., 16:05
A tárcavezető Facebook-bejegyzésében jelezte egyúttal, hogy a vonatkozó kormányrendeletet jövő heti ülésén fogadja el a Nicolae Ciucă vezette kabinet. Popescu elárulta, Nicolae Ciucă miniszterelnök már az elmúlt hét végén arra kérte, hogy dolgozzon ki egy rendelettervezetet, amely eltöröli ezt az előírást annak érdekében, hogy az ország minden polgára élvezhesse az ársapka nyújtotta előnyöket, függetlenül a fogyasztási helyek számától.
A nemzeti liberális párti (PNL) Popescu különben azt követően jelentette be a nyilatkozat eltörlését, hogy a szociáldemokraták (PSD) a nap folyamán jelezték, javasolni fogják a kormánykoalícióban a nyilatkozat eltörlését. Azzal érveltek, hogy a nyilatkozat benyújtásáról szóló törvényi előírás nem egyértelmű, és alkalmazása diszkriminációhoz vezetne, főleg azoknak az albérlőknek az esetében, akik a fogyasztás alapján jogosultak lennének a kedvezményes árú számlázásra. A PSD képviselői szerint ugyanakkor az áramszolgáltatóknak is „nagy problémát” jelentene a nagyszámú nyilatkozat kezelése. „Mindemellett a jogszabály jelenlegi formájában elbátortalanítja a polgárok széles kategóriáit az energiával való takarékoskodásban, és ez szembemegy az európai uniós politikával. Ezért a PSD javasolni fogja, hogy térjünk vissza a szenátus által elfogadott szövegváltozathoz, amely nem tartalmazta ezt a rendelkezést” – idézte az Agerpres a PSD közleményét.
hiszen ha van is szerződésük a tulajdonossal, mindenképp utánajárást feltételezett volna, hogy az energiaszámlákat a nevükre írassák. Ha pedig nem hivatalosan élnek más ingatlanában, akkor kénytelenek lettek volna a legmagasabb árat fizetni. Márpedig nagyon sok egyetemista és fiatal van ilyen helyzetben, főként a nagy egyetemi központokban.
Így nem csoda, hogy nyilatkozattételi kötelezettség bevezetését hatalmas felháborodás övezte, hiszen előre látható volt, hogy nagyon sokan kiesnek a jogszabály hatálya alól. A Krónikának nyilatkozó ingatlanügynök is azt mondta, ennyi egészen biztosan nem lesz elég a szerződéskötéshez azon főbérlők részéről, akik nem akarják hivatalosítani a viszonyt annak érdekében, hogy így ne kelljen adót fizetniük az albérleti díjként befolyó összegek után.
Mint ismeretes, a parlament által novemberben elfogadott jogszabály szerint 2023. január 1-től 2025. március 31-ig Romániában hatóságilag korlátozott áron vásárolhatják mind a lakossági, mind pedig az ipari fogyasztók az energiát. A villamos energiánál a fogyasztás függvényében négy tarifát állapítottak meg: a legalacsonyabb 68 bani, a legmagasabb 1,3 lej kilowattóránként. Havi 100 kilowattórás fogyasztásig minden lakossági fogyasztó a legalacsonyabb tarifát fizeti az áramért.
A legalább egy kiskorút egyedül nevelő szülők, a legalább három kiskorú (vagy még tanulmányait végző 26 év alatti fiatalt) eltartó családok, illetve a gyógykezelésükre elektromos orvosi műszereket használó fogyasztók ezen küszöbérték felett is a 68 banis tarifával fizetik a villamos energiát.
A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a nyilatkozat benyújtása utáni első hónapban már alkalmazzák esetükben a legalacsonyabb, azaz 68 banis díjszabást. Vagyis, ha még decemberben benyújtják a kérést, januártól ezen az áron számlázzák nekik a villamos energiát, ha januárban nyilatkoznak, akkor a februári fogyasztásért fizetnek kilowattóránként 68 banit.
Mint ismeretes a havi 100 kilowattórás fogyasztásig minden lakossági fogyasztó a legalacsonyabb tarifát, vgyis 68 banit fizet kilowattóránként. A havi 100 és 255 kilowattóra közötti fogyasztás tarifája 80 bani, az ezt meghaladó energiafogyasztásért pedig már 1,3 lejt számlázhat a háztartásoknak a szolgáltató. Újdonság, hogy már nem a tavalyi átlagfogyasztás alapján sorolják a különböző kedvezményes árkategóriákba a fogyasztókat, hanem az aktuális energiafogyasztásuk alapján, ha pedig nem olvasták le a villanyóra állását, akkor az utolsó három hónap átlagát veszik alapul. Viszont az év végéig még a tavalyi fogyasztás a mérvadó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!