2010. május 28., 11:112010. május 28., 11:11
Fontosnak tartják a helyi és regionális gazdasági adottságok, lehetőségek feltérképezését, az új gazdasági kezdeményezések népszerűsítését, tudtuk meg László János udvarhelyi vállalkozótól, az EMNT régióelnökétől, aki a május 26-i alakuló ülés határozata alapján immár a szakbizottság elnöke is. Az alelnöki tisztséget Mátis Jenő kolozsvári közgazdász tölti be, a székelyföldi munkacsoportot pedig Jakabos Janka irányítja.
Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke kiemelte a tanács más szakbizottságaival való együttműködés fontosságát. Példaként a munkaerőpiac felhozatalának elszegényedését hozta fel, ami szerinte nagy valószínűséggel annak tudható be, hogy a szakképzett dolgozók külföldön vállalnak munkát, ezért az oktatási szaktestülettel közösen arra kell törekedni, hogy az egyetemeken olyan szakembereket képezzenek, amelyekre az országnak is szüksége van. A további célkitűzések közt szerepel a hagyományos gazdasági régiók megerősítésének serkentése, a gazdasági szereplők egységes fellépésével pedig a magyar vállalkozók lobbierejét erősítenék.
„A civil-politikai EMNT-n keresztül akár az egész Kárpát-medencéből lehetne tapasztalatokat gyűjteni, amelyeket alkalmazva romániai magyarság gazdasági életét is fellendítenék” – részletezte László János, aki szerint megoldást jelentene a gazdasági életben, ha hatékonyabban használnánk fel a Székelyföld természeti erőforrásait, de a turizmus fejlesztésére sem ártana szerinte nagyobb hangsúlyt fektetni.
A magyar Országgyűlés szerdai döntése kapcsán, amely szerint a határon túl élő magyarok is igényelhetnek magyar állampolgárságot, az EMNT gazdasági szakbizottsága azt is tervei közé ékelte, hogy az új magyar kormány ágazati partnereként aktív szerepet vállal majd a nemzetegyesítés program gazdaságfejlesztési céljainak a megvalósításában, továbbá azt, hogy álláspontjukat az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum gazdasági szakbizottságában is képviseltetik.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.