Nem tetszik az Európai Bizottság (EB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank alkotta trojkának, hogy a román kormány tavaly a beleegyezésük nélkül befagyasztotta a földgáz lakossági árát, és most az eredeti liberalizációs ütemterv betartására ösztökélik Bukarestet.
2015. február 08., 19:492015. február 08., 19:49
A román hatóságok 2012-ben állapodtak meg a nemzetközi hitelezőkkel arról, hogy 2018 végéig mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók esetében liberalizálják a belföldi kitermelésű gáz árát. Az akkori ütemterv szerint tavaly október 1-jétől három, januártól két, áprilistól ismét kettő, júliustól pedig további három százalékkal emelkedett volna a lakossági gázár Romániában.
Csakhogy a Ponta-kormány tavaly szeptemberben rendeletet fogadott el arról, hogy 2016 júliusáig befagyasztja az energiahordozó árát, mivel az elmúlt két évben a gáz fogyasztói ára 16 százalékkal emelkedett, az átlagbér viszont csökkent. A parlament által később megszavazott jogszabály ugyanakkor 2021 júliusáig kitolta a hazai kitermelésű gáz árának liberalizációját mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók esetében.
A bukaresti felülvizsgálati látogatáson tartózkodó nemzetközi trojka képviselői a hétvégi maratoni tárgyalásokon a gázár befagyasztásáról szóló döntés felülvizsgálatát kérték. Emellett sürgetik a román hatóságokat, hogy mihamarabb zárják be a Zsil-völgyi bányákban kitermelt kőszenet feldolgozó, 6500 alkalmazottnak munkát adó Hunyad megyei energetikai komplexumot, amely tavaly év végén fizetésképtelenné vált.
Az IMF követeli továbbá, hogy szüntessék be az állami segélynyújtás módszerét, amit a nemzetközi hitelezők szerint Románia úgy ad, hogy időnként eltörli a vállalatoknak az állammal szemben felhalmozott adósságát.
„Amikor egy állami vállalat nem fizet egy másik állami vállalatnak, az pedig egy harmadik állami vállalatnak, akkor ez a körbetartozás is egyfajta jogtalan állami segélynyújtásnak számít, hiszen az állami adósság egy részétől mentesített vállalat egy magántulajdonban lévő hasonló céggel állhat így tisztességtelen versenyben” – számolt be a tárgyalásokon felmerült témákról Mihai Tudose gazdasági miniszter. Hozzátette: egy másik követelmény az IMF részéről az állami vállalatok vezetőségének a politika befolyása alóli kivonása, valamint a közszférában a tartozások felhalmozódásának rendezése.
Emellett leállítatná a trojka az Első autó néven nemrég beindított állami hitelgarancia-programot is, amellyel a kormány főleg a 18 és 35 év közötti fiatalokat támogatja abban, hogy egy legfeljebb 50 ezer lej értékű új gépkocsit vásároljanak.
Az egyeztetésekről kiszivárgott információk szerint azonban a Ponta-kabinet képviselői hallani sem akarnak az Első otthon program mintájára elindított projekt beszüntetéséről. Végezetül határozottan ellenzik a nemzetközi hitelezők a frankhitelesek megsegítése céljából bevezetni tervezett magáncsőd intézményét és a devizahitelek lejre történő átváltásáról szóló, a román parlament napirendjén szereplő jogszabályt is.
Mivel a bukaresti kabinet minisztereivel folytatott hétvégi egyeztetéseken nem jutottak közös nevezőre a felek, a Victor Ponta miniszterelnökkel esedékes mai találkozón derül ki, érvényben marad-e Románia és az IMF irányítása alatt megkötött, 4 milliárd euró elővigyázatossági típusú hitelszerződés.
Különben a mostanihoz hasonló nézeteltérések már tavaly is felmerültek a felek között, például amikor a román kormány a nemzetközi hitelezők jóváhagyása nélkül csökkentette öt százalékkal a munkáltatói nyugdíjjárulékot. Sőt az IMF decemberben azt kérte, hogy a román államháztartási hiánycél 2015-ben ne legyen nagyobb a GDP 0,9 százalékánál, de végül sikerült kiegyezni egy 1,83 százalékos derficitben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!