Nem tetszik az Európai Bizottság (EB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank alkotta trojkának, hogy a román kormány tavaly a beleegyezésük nélkül befagyasztotta a földgáz lakossági árát, és most az eredeti liberalizációs ütemterv betartására ösztökélik Bukarestet.
2015. február 08., 19:492015. február 08., 19:49
A román hatóságok 2012-ben állapodtak meg a nemzetközi hitelezőkkel arról, hogy 2018 végéig mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók esetében liberalizálják a belföldi kitermelésű gáz árát. Az akkori ütemterv szerint tavaly október 1-jétől három, januártól két, áprilistól ismét kettő, júliustól pedig további három százalékkal emelkedett volna a lakossági gázár Romániában.
Csakhogy a Ponta-kormány tavaly szeptemberben rendeletet fogadott el arról, hogy 2016 júliusáig befagyasztja az energiahordozó árát, mivel az elmúlt két évben a gáz fogyasztói ára 16 százalékkal emelkedett, az átlagbér viszont csökkent. A parlament által később megszavazott jogszabály ugyanakkor 2021 júliusáig kitolta a hazai kitermelésű gáz árának liberalizációját mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók esetében.
A bukaresti felülvizsgálati látogatáson tartózkodó nemzetközi trojka képviselői a hétvégi maratoni tárgyalásokon a gázár befagyasztásáról szóló döntés felülvizsgálatát kérték. Emellett sürgetik a román hatóságokat, hogy mihamarabb zárják be a Zsil-völgyi bányákban kitermelt kőszenet feldolgozó, 6500 alkalmazottnak munkát adó Hunyad megyei energetikai komplexumot, amely tavaly év végén fizetésképtelenné vált.
Az IMF követeli továbbá, hogy szüntessék be az állami segélynyújtás módszerét, amit a nemzetközi hitelezők szerint Románia úgy ad, hogy időnként eltörli a vállalatoknak az állammal szemben felhalmozott adósságát.
„Amikor egy állami vállalat nem fizet egy másik állami vállalatnak, az pedig egy harmadik állami vállalatnak, akkor ez a körbetartozás is egyfajta jogtalan állami segélynyújtásnak számít, hiszen az állami adósság egy részétől mentesített vállalat egy magántulajdonban lévő hasonló céggel állhat így tisztességtelen versenyben” – számolt be a tárgyalásokon felmerült témákról Mihai Tudose gazdasági miniszter. Hozzátette: egy másik követelmény az IMF részéről az állami vállalatok vezetőségének a politika befolyása alóli kivonása, valamint a közszférában a tartozások felhalmozódásának rendezése.
Emellett leállítatná a trojka az Első autó néven nemrég beindított állami hitelgarancia-programot is, amellyel a kormány főleg a 18 és 35 év közötti fiatalokat támogatja abban, hogy egy legfeljebb 50 ezer lej értékű új gépkocsit vásároljanak.
Az egyeztetésekről kiszivárgott információk szerint azonban a Ponta-kabinet képviselői hallani sem akarnak az Első otthon program mintájára elindított projekt beszüntetéséről. Végezetül határozottan ellenzik a nemzetközi hitelezők a frankhitelesek megsegítése céljából bevezetni tervezett magáncsőd intézményét és a devizahitelek lejre történő átváltásáról szóló, a román parlament napirendjén szereplő jogszabályt is.
Mivel a bukaresti kabinet minisztereivel folytatott hétvégi egyeztetéseken nem jutottak közös nevezőre a felek, a Victor Ponta miniszterelnökkel esedékes mai találkozón derül ki, érvényben marad-e Románia és az IMF irányítása alatt megkötött, 4 milliárd euró elővigyázatossági típusú hitelszerződés.
Különben a mostanihoz hasonló nézeteltérések már tavaly is felmerültek a felek között, például amikor a román kormány a nemzetközi hitelezők jóváhagyása nélkül csökkentette öt százalékkal a munkáltatói nyugdíjjárulékot. Sőt az IMF decemberben azt kérte, hogy a román államháztartási hiánycél 2015-ben ne legyen nagyobb a GDP 0,9 százalékánál, de végül sikerült kiegyezni egy 1,83 százalékos derficitben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!