2013. március 14., 08:042013. március 14., 08:04
Meghatározza ugyanakkor azokat a célokat, amelyeket az EP küldöttségének a tagállamokat képviselő soros EU-elnökséggel – jelen esetben az ír kormánnyal – folytatandó tárgyalások során követnie kell az egyetértés kialakítása érdekében. Az EP-állásfoglalás rávilágít a kifizetések terén jelentkező hiányra, aminek következtében számlák maradnak rendezetlenül, és uniós programok állhatnak le. A tavalyi hiány miatt több program – például az Erasmus, a kutatási keretprogram és a szociális alap is – év közben kifutott a pénzből.
Az EP ragaszkodik ahhoz, hogy a 2012-es kifizetetlen számlák ügyét a többéves keretköltségvetésről szóló tárgyalások lezárása előtt oldják meg, ahogy arról már a tavalyi költségvetési tárgyalások során is megállapodtak. A parlament emellett kötelezettségvállalást vár a tagállamokat képviselő tanácstól a 2013-ban esedékes számlák tényleges idei kiegyenlítésére.
Az Unió – hangoztatták az állásfoglalást megszavazó képviselők – így kerülheti el azt, hogy az új költségvetési periódus rögtön hiánnyal induljon. Az EU költségvetése az uniós jogszabályok értelmében nem lehet deficites. Az Európai Bizottság által eredetileg indítványozott keretköltségvetés számait a tagállamok közt lefolytatott alkudozások eredményeként – a kiadások lefaragását követelő országok nyomására – jelentősen csökkentették. Az EP túl soknak tartja a kiadások lefaragását, a tagállamok megállapodásában foglaltnál sokkal „ambiciózusabb” költségvetéssel képzeli el a válságból való kilábalást.
A középtávú uniós keretköltségvetésről szóló rendelet életbelépéséhez az Európai Parlament egyetértése szükséges. Ha 2014 elejéig nem születne megállapodás, akkor az inflációval kiigazított 2013-as költségvetés határozná meg a 2014-es kiadások lehetséges mértékét.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.