
2013. április 12., 07:502013. április 12., 07:50
A spanyol mintára készült előterjesztés szerint két évig elhalasztották volna a kilakoltatást azon állampolgárok esetében, akiknek felhalmozott tartozásuk van bankokkal vagy más hitelintézetekkel, illetve a közművekkel szemben. A moratóriumot azokra alkalmazták volna, akik csak egy lakóingatlannal rendelkeznek, családjukban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 2200 lejes országos bruttó átlagbért, a családban két vagy több gyermek és egy pénzkereső személy él. A halasztás a munkanélküliekre és a fogyatékosokra is vonatkozott volna. Az ügyfél a kétéves határidő lejárta után a hitelszerződés alapján kezdte volna újra a részletek kifizetését. Spanyolországban tavaly novemberben állapodtak meg a bankok kétéves kilakoltatási moratóriumban, miután többen öngyilkosságot követtek el közvetlenül azelőtt, hogy a pénzintézet eltulajdonította volna lakásukat.
A PSD-s kezdeményezők azzal érveltek javaslatuk mellett, hogy jelenleg Romániában több mint 100 ezer személyt fenyeget közvetlenül az elmaradt törlesztőrészletek miatti kilakoltatás veszélye. Ugyanennyien kerülhetnek utcára a közüzemeknél felhalmozott tartozások miatt. A javaslatot benyújtó képviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy a kilakoltatott családok szociális segélyre szorulnak, amelyet állami költségvetésből kell biztosítani, az árverésre bocsátott lakások miatt ráadásul az ingatlanárak is folyamatosan csökkenek a piac telítettsége miatt. A Román Nemzeti Bank (BNR) év végi adatai szerint egyébként több mint 740 ezren nem tudják rendszeresen fizetni banki törlesztőrészletüket, az elmaradások pedig meghaladják a 2,2 milliárd eurót. A fizetésképtelen ügyfelek száma 50 ezerrel emelkedett 2012 eleje óta. Legtöbben munkahelyük elvesztése vagy a bérek csökkentése miatt kerültek kilátástalan helyzetbe.
| Stagnálni fog a hitelezés mind Romániában, mind az Európai Unióban a következő kilenc hónapban – vélik az Ernst & Young szakértői. A pénzügyi tanácsadó csoport elemzése szerint csak a vállalatok hitelezése fog enyhén növekedni, a fogyasztói kölcsönök terén azonban visszaesés várható. A szakértők rámutattak: a ciprusi krízis annak a jele, hogy az eurózóna gazdasági problémáit még nem sikerült teljes mértékben orvosolni, de a legnehezebb időszakot már átvészelte a térség. Az illetékesek úgy vélik, a következő évben enyhe, de fokozatos növekedésre lehet számítani mindegyik fontos ágazatban, így 2014-re minden bizonnyal a bankszektor is készen áll a gazdaság „újraindítására”. Az elmúlt évben a banki aktívák 856 milliárd euróval csökkentek, idén 500 milliárd eurós visszaesésre számítanak a szakemberek, akik szerint jövőtől beindul a növekedés. Az eurózónában egyébként tavaly 1,7 százalékkal csökkent a vállalatok és a magánszemélyek hitelezése, ebben az évben pedig várhatóan 0,5 százalékos lesz a mérséklődés. 2014-től ezzel szemben az elemzők előrejelzése szerint 2,9 százalékos lesz a növekedés. A ki nem fizetett hitelek aránya ugyanakkor ebben az évben történelmi mélypontot fog elérni az eurózónán belül. |
Bordás Attila, az OTP Bank Románia területi igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta: a kétéves moratóriumra vonatkozó kezdeményezés humánus meggondolásból üdvözlendő, hiszen sokan önhibájukon kívül kerültek kínos helyzetbe, azonban nem biztos, hogy hosszú távon valóban megoldást jelentene. „A piac jelenleg túl érzékeny az ilyen drasztikus intézkedésekhez, így a kormány álláspontját is meg lehet érteni. A törlesztőrészletek felfüggesztése tulajdonképpen veszteséget jelentene a pénzintézeteknek. Tudom, hogy a bankrendszerre fekete bárányként tekintenek egy ideje, de egy egészséges bankrendszer feltétele a jól működő gazdaságnak” – magyarázta a szakember. Mint rámutatott: a válság kitörése óta egyértelművé vált, hogy a hirtelen, előzetes megvitatás nélkül meghozott döntések hosszú távon nem eredményesek, ezért egy ilyen intézkedést alaposan át kell gondolni, illetve egyeztetni kell az érintett felekkel. Bordás Attila korábban a Krónikának nyilatkozva hangsúlyozta: a bankoknak is érdekük, hogy ne kerüljön sor végrehajtásra eladósodottság esetén, ezért a bajba jutott ügyfelekkel közösen dolgozzák ki a legelőnyösebb megoldást. Éppen ezért fontos, hogy a kliensek a bankhoz forduljanak, mielőtt még kritikussá válna a helyzet.
Szintén elhamarkodottnak látja a kezdeményezést Andrei Şărban ügyvéd, aki a Mediafax hírügynökségnek a javaslat több hiányosságára is rámutatott. Kifejtette: ha például a moratórium alkalmazására elegendő ok, hogy a család egyetlen munkavállalója két vagy több gyermeket tart el, ugyanezen logika szerint az ilyen helyzetben lévő lakosok akkor sem igényelhetnének hitelt, ha keresetük elég lenne a törlesztőrészletekre. „Az sem egyértelmű, hogy egy adós hányszor kaphat halasztást, illetve mi történik, ha a moratórium lejárta után sem tud törleszteni” – magyarázta Şărban. Hozzátette: a kifizetések befagyasztása az államkasszában is hiányt okozna, hiszen a kormány biztosítja például az Első otthon keretében igényelhető kölcsönöket, de más hitelprogramban is részt vesz.
Peres – ezen belül kilakoltatási – eljárást egyébként a hitelintézetek azon ügyfelek ellen indíthatnak, akik 90 naposnál régebbi adósságot halmoztak fel. A szakemberek szerint a fellebbező ügyfélnek nem sok esélye van a végrehajtással szemben, legfeljebb az elkobzandó javak értéke csökkenthető.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.