Kihirdette szerdán Klaus Johannis államfő a nyugtatörvényt, amelynek végleges változatában már nem szerepel a borravaló megadóztatása, az intézkedést ugyanis a parlament visszavonta.
2015. július 01., 19:492015. július 01., 19:49
2015. július 01., 21:342015. július 01., 21:34
A döntés ettől a hónaptól érvényes, tehát a borravalót már nem fogják többé feltüntetni a nyugtákon. Az államelnöki hivatal tájékoztatása szerint Klaus Johannis aláírta a 2015/8-as számú sürgősségi kormányrendelet jóváhagyásáról szóló törvényt, amely egyes törvényi szabályozások módosításáról és kiegészítéséről szól.
A rendelet csak azt írja elő, hogy megbírságolható, ha valahol nem adnak nyugtát minden eladott termékre vagy szolgáltatásra, vagy a valós árnál kevesebbre állítják azt ki.
Amint arról több ízben is írtunk, a borravaló törvénybe foglalását a 2015/8-as számú sürgősségi kormányrendelet írta elő, amely szerint a kiegészítő juttatást külön nyugtán kell feltüntetni. Mint a jogszabály is meghatározta, borravaló alatt értendő a vásárló által önkéntesen adott, a megvásárolt javak vagy szolgáltatások árán fölüli pénzösszeg, de az a visszajáró is, amelyet az eladó kiad, ám a vásárló szándékosan nem vesz át. A borravalót nem lehet beleszámítani semmilyen termék vagy szolgáltatás árába.
Mint ismeretes, a Ponta-kormány májusban döntött a borravaló törvényesítéséről. A jattra külön nyugtát kellett volna kiállítani, és 16 százalékos adó vonatkozott volna rá, ám a kormány gyakorlati problémák miatt hamarosan lemondott az intézkedésről, mondván: a parlament vissza fogja vonni a júniusban életbe lépő törvényt. A törvényhozási folyamat azonban a vártnál tovább tartott, a képviselőház pedig – amely ebben az ügyben döntéshozó kamarának számított – június elseje után vonta vissza a borravaló megadóztatását.
Johannis ugyanakkor tegnap írta alá azt a dokumentumot is, amely a 2003/571-es adótörvénykönyvet módosító, 2015/6-os számú kormányrendeletet emeli törvényerőre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!