A kormány által közvitára bocsátott új adótörvénykönyv-tervezet szerint jövő évtől megszűnne a helyi önkormányzatoknak a szállodák által vendégéjszakák után befizetett, legtöbb 1 százalékos idegenforgalmi illeték. A Krónika által megkeresett elöljárók többsége már készül is az új rendszerre, ám egyúttal új illeték bevezetését is javasolja.
2015. március 04., 19:532015. március 04., 19:53
2015. március 04., 19:542015. március 04., 19:54
Fő az átláthatóság
Mint Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere lapunknak elmondta, már korábban javasolta, hogy szüntessék meg az illetéket jelenlegi formájában, és helyettesítsék egy átláthatóbbal. Tapasztalatai szerint a még érvényben lévő eljárás követhetetlen, ellenőrizhetetlen, más formában fizették az üdülőtelepek, másként a nagyvárosok szállodái, azonkívül a turisták között is voltak kedvezményezettek, például a 18 év alatti fiataloknak, a fogyatékkal élőknek, a nyugdíjasoknak, az egyetemistáknak, a katonáknak, valamint a háborús veteránoknak nem kellett befizetniük.
Éppen ezért az elöljáró azt mondja, ebben a formában nem lehetett követni, hogy egy településen, egy szálláson hány vendég volt adóköteles, és hányan mentesültek, kik után kell kérni a befizetett összeg 1 százalékát.
Albert Tibor egy új formát javasolt: eszerint minden vendég minden vendégéjszaka után egy lejt fizetne az önkormányzat kasszájába. Ezt az összeget pedig célirányosan, csak a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére fordíthatnák a települések vezetői.
„Ebben a formában teljesen átlátható lenne a rendszer. Tavaly Tusnádfürdőn 175 ezer vendégéjszaka volt, ez 175 ezer lej bevételt jelentene a városkasszának. Ebből az összegből már egy szép parkot lehet kialakítani\" – ecsetelte a polgármester. Hozzátette: javaslatát a Turisztikai Települések Országos Szövetsége is felkarolta, a kormány elé terjesztették, és lobbiznak annak elfogadásáért. Az elképzelés szerint az illetéket egységesen alkalmaznák, tehát valamennyi szállásadó befizetné a napi egy lejt minden vendége után.
Amint arról már több ízben is írtunk, Kovászna város önkormányzata éppen ebben a formában vetett ki 2010-ben turisztikai illetéket, ezt helyi tanácshatározattal szabályozták, s előtte egyeztettek a szálloda- és panziótulajdonosokkal, akik vállalták, hogy begyűjtik a pénzt, hiszen nekik is érdekük a város turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése. Azóta a pénzből piknikező helyeket, sétányokat építettek, és beindítottak egy városnéző kisvonatot.
Aszfaltszőnyeg az illetékből
Daragus Attila, Torja község polgármestere, az ANTREC faluturisztikai egyesület vezetője is úgy véli, szükség van arra, hogy az önkormányzatnak legyen bevétele az idegenforgalomból, amit valóban a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére vagy éppen népszerűsítésére fordíthat. Mint részletezte, Torja is kivetette az 1 százalékos idegenforgalmi illetéket a községhez tartozó Bálványoson megszálló turistákra.
„Az így befolyt összeghez az önkormányzat saját bevételeiből hozzátett még ugyanannyit, és leaszfaltoztattunk egy útszakaszt Bálványoson, vagy kifizettük egy stand helyfoglalását bizonyos turisztikai vásárokon, kiállításokon, a bálványosi kínálatot népszerűsítettük\" – tájékoztatott Daragus Attila, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a feketén működő panziók ezt az illetéket sem fizetik, így még inkább tisztességtelen konkurenciát jelentenek a tisztességes vállalkozóknak.
Pályázni kell, nem adózni
Üdvözli az illeték eltörlését Fülöp Nagy János, a szovátai Danubius Románia vezérigazgatója is. Meglátása szerint ugyanis nem kell a turizmusban vállalkozókat pluszadóval sújtani, másrészt az így befolyt összegből nem lehetett látványos beruházásokat eszközölni.
„Mi, az idegenforgalmi vállalkozók természetesen elvárjuk, hogy megfelelő utak, közvilágítás, zöldövezet legyen a településen, de mi ezért adózunk. Azt tanácsolom minden önkormányzatnak és polgármesternek, hogy kövessék Szováta példáját: 42 millió euró európai uniós támogatást hívott le a város az infrastruktúra fejlesztésére. Így kell korszerűsíteni, nem pedig a vállalkozókról újabb rend bőrt lehúzva\" – mutatott rá a fürdővállalat vezérigazgatója.
Fülöp Nagy János egyúttal arra is kitért, hogy minden pluszilleték, adó növeli az árakat, és csökkenti a hazai idegenforgalom versenyképességét a külföldivel szemben.
Van, akit nem zavart
Másként látják eközben a helyzetet az ország nyugati határán. „Ez az illeték nem egy nagy összeg. Minket egyáltalán nem érint hátrányosan, és legalább egyenesen a helyi önkormányzatok kasszájába folyik be a pénz, s ott is marad, nem pedig az állami büdzsében\" – vallja Cătălin Şipoş.
A Bihar megyei Félixfürdőn és Püspökfürdőn több szállodát és strandot is üzemeltető Turism Felix Rt. munkatársa rámutatott, hasonló illeték külföldön is létezik, és épp az idegenforgalom fejlesztésének érdekében vetik ki.
A két népszerű Bihar megyei fürdőhelyen begyűjtött egy százalékok a Nagyvárad szomszédságában található Váradszentmárton község kasszájába folynak be. Lucian Popuţ polgármester azonban érdeklődésünkre nem kívánta kommentálni az illeték eltörlését célzó rendeletet. Mindössze annyit mondott, hogy amennyiben hatályba lép, alkalmazkodni fognak ahhoz.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
szóljon hozzá!