A kormány által közvitára bocsátott új adótörvénykönyv-tervezet szerint jövő évtől megszűnne a helyi önkormányzatoknak a szállodák által vendégéjszakák után befizetett, legtöbb 1 százalékos idegenforgalmi illeték. A Krónika által megkeresett elöljárók többsége már készül is az új rendszerre, ám egyúttal új illeték bevezetését is javasolja.
2015. március 04., 19:532015. március 04., 19:53
2015. március 04., 19:542015. március 04., 19:54
Fő az átláthatóság
Mint Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere lapunknak elmondta, már korábban javasolta, hogy szüntessék meg az illetéket jelenlegi formájában, és helyettesítsék egy átláthatóbbal. Tapasztalatai szerint a még érvényben lévő eljárás követhetetlen, ellenőrizhetetlen, más formában fizették az üdülőtelepek, másként a nagyvárosok szállodái, azonkívül a turisták között is voltak kedvezményezettek, például a 18 év alatti fiataloknak, a fogyatékkal élőknek, a nyugdíjasoknak, az egyetemistáknak, a katonáknak, valamint a háborús veteránoknak nem kellett befizetniük.
Éppen ezért az elöljáró azt mondja, ebben a formában nem lehetett követni, hogy egy településen, egy szálláson hány vendég volt adóköteles, és hányan mentesültek, kik után kell kérni a befizetett összeg 1 százalékát.
Albert Tibor egy új formát javasolt: eszerint minden vendég minden vendégéjszaka után egy lejt fizetne az önkormányzat kasszájába. Ezt az összeget pedig célirányosan, csak a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére fordíthatnák a települések vezetői.
„Ebben a formában teljesen átlátható lenne a rendszer. Tavaly Tusnádfürdőn 175 ezer vendégéjszaka volt, ez 175 ezer lej bevételt jelentene a városkasszának. Ebből az összegből már egy szép parkot lehet kialakítani\" – ecsetelte a polgármester. Hozzátette: javaslatát a Turisztikai Települések Országos Szövetsége is felkarolta, a kormány elé terjesztették, és lobbiznak annak elfogadásáért. Az elképzelés szerint az illetéket egységesen alkalmaznák, tehát valamennyi szállásadó befizetné a napi egy lejt minden vendége után.
Amint arról már több ízben is írtunk, Kovászna város önkormányzata éppen ebben a formában vetett ki 2010-ben turisztikai illetéket, ezt helyi tanácshatározattal szabályozták, s előtte egyeztettek a szálloda- és panziótulajdonosokkal, akik vállalták, hogy begyűjtik a pénzt, hiszen nekik is érdekük a város turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése. Azóta a pénzből piknikező helyeket, sétányokat építettek, és beindítottak egy városnéző kisvonatot.
Aszfaltszőnyeg az illetékből
Daragus Attila, Torja község polgármestere, az ANTREC faluturisztikai egyesület vezetője is úgy véli, szükség van arra, hogy az önkormányzatnak legyen bevétele az idegenforgalomból, amit valóban a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére vagy éppen népszerűsítésére fordíthat. Mint részletezte, Torja is kivetette az 1 százalékos idegenforgalmi illetéket a községhez tartozó Bálványoson megszálló turistákra.
„Az így befolyt összeghez az önkormányzat saját bevételeiből hozzátett még ugyanannyit, és leaszfaltoztattunk egy útszakaszt Bálványoson, vagy kifizettük egy stand helyfoglalását bizonyos turisztikai vásárokon, kiállításokon, a bálványosi kínálatot népszerűsítettük\" – tájékoztatott Daragus Attila, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a feketén működő panziók ezt az illetéket sem fizetik, így még inkább tisztességtelen konkurenciát jelentenek a tisztességes vállalkozóknak.
Pályázni kell, nem adózni
Üdvözli az illeték eltörlését Fülöp Nagy János, a szovátai Danubius Románia vezérigazgatója is. Meglátása szerint ugyanis nem kell a turizmusban vállalkozókat pluszadóval sújtani, másrészt az így befolyt összegből nem lehetett látványos beruházásokat eszközölni.
„Mi, az idegenforgalmi vállalkozók természetesen elvárjuk, hogy megfelelő utak, közvilágítás, zöldövezet legyen a településen, de mi ezért adózunk. Azt tanácsolom minden önkormányzatnak és polgármesternek, hogy kövessék Szováta példáját: 42 millió euró európai uniós támogatást hívott le a város az infrastruktúra fejlesztésére. Így kell korszerűsíteni, nem pedig a vállalkozókról újabb rend bőrt lehúzva\" – mutatott rá a fürdővállalat vezérigazgatója.
Fülöp Nagy János egyúttal arra is kitért, hogy minden pluszilleték, adó növeli az árakat, és csökkenti a hazai idegenforgalom versenyképességét a külföldivel szemben.
Van, akit nem zavart
Másként látják eközben a helyzetet az ország nyugati határán. „Ez az illeték nem egy nagy összeg. Minket egyáltalán nem érint hátrányosan, és legalább egyenesen a helyi önkormányzatok kasszájába folyik be a pénz, s ott is marad, nem pedig az állami büdzsében\" – vallja Cătălin Şipoş.
A Bihar megyei Félixfürdőn és Püspökfürdőn több szállodát és strandot is üzemeltető Turism Felix Rt. munkatársa rámutatott, hasonló illeték külföldön is létezik, és épp az idegenforgalom fejlesztésének érdekében vetik ki.
A két népszerű Bihar megyei fürdőhelyen begyűjtött egy százalékok a Nagyvárad szomszédságában található Váradszentmárton község kasszájába folynak be. Lucian Popuţ polgármester azonban érdeklődésünkre nem kívánta kommentálni az illeték eltörlését célzó rendeletet. Mindössze annyit mondott, hogy amennyiben hatályba lép, alkalmazkodni fognak ahhoz.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
szóljon hozzá!