A kormány által közvitára bocsátott új adótörvénykönyv-tervezet szerint jövő évtől megszűnne a helyi önkormányzatoknak a szállodák által vendégéjszakák után befizetett, legtöbb 1 százalékos idegenforgalmi illeték. A Krónika által megkeresett elöljárók többsége már készül is az új rendszerre, ám egyúttal új illeték bevezetését is javasolja.
2015. március 04., 19:532015. március 04., 19:53
2015. március 04., 19:542015. március 04., 19:54
Fő az átláthatóság
Mint Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere lapunknak elmondta, már korábban javasolta, hogy szüntessék meg az illetéket jelenlegi formájában, és helyettesítsék egy átláthatóbbal. Tapasztalatai szerint a még érvényben lévő eljárás követhetetlen, ellenőrizhetetlen, más formában fizették az üdülőtelepek, másként a nagyvárosok szállodái, azonkívül a turisták között is voltak kedvezményezettek, például a 18 év alatti fiataloknak, a fogyatékkal élőknek, a nyugdíjasoknak, az egyetemistáknak, a katonáknak, valamint a háborús veteránoknak nem kellett befizetniük.
Éppen ezért az elöljáró azt mondja, ebben a formában nem lehetett követni, hogy egy településen, egy szálláson hány vendég volt adóköteles, és hányan mentesültek, kik után kell kérni a befizetett összeg 1 százalékát.
Albert Tibor egy új formát javasolt: eszerint minden vendég minden vendégéjszaka után egy lejt fizetne az önkormányzat kasszájába. Ezt az összeget pedig célirányosan, csak a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére fordíthatnák a települések vezetői.
„Ebben a formában teljesen átlátható lenne a rendszer. Tavaly Tusnádfürdőn 175 ezer vendégéjszaka volt, ez 175 ezer lej bevételt jelentene a városkasszának. Ebből az összegből már egy szép parkot lehet kialakítani\" – ecsetelte a polgármester. Hozzátette: javaslatát a Turisztikai Települések Országos Szövetsége is felkarolta, a kormány elé terjesztették, és lobbiznak annak elfogadásáért. Az elképzelés szerint az illetéket egységesen alkalmaznák, tehát valamennyi szállásadó befizetné a napi egy lejt minden vendége után.
Amint arról már több ízben is írtunk, Kovászna város önkormányzata éppen ebben a formában vetett ki 2010-ben turisztikai illetéket, ezt helyi tanácshatározattal szabályozták, s előtte egyeztettek a szálloda- és panziótulajdonosokkal, akik vállalták, hogy begyűjtik a pénzt, hiszen nekik is érdekük a város turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése. Azóta a pénzből piknikező helyeket, sétányokat építettek, és beindítottak egy városnéző kisvonatot.
Aszfaltszőnyeg az illetékből
Daragus Attila, Torja község polgármestere, az ANTREC faluturisztikai egyesület vezetője is úgy véli, szükség van arra, hogy az önkormányzatnak legyen bevétele az idegenforgalomból, amit valóban a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére vagy éppen népszerűsítésére fordíthat. Mint részletezte, Torja is kivetette az 1 százalékos idegenforgalmi illetéket a községhez tartozó Bálványoson megszálló turistákra.
„Az így befolyt összeghez az önkormányzat saját bevételeiből hozzátett még ugyanannyit, és leaszfaltoztattunk egy útszakaszt Bálványoson, vagy kifizettük egy stand helyfoglalását bizonyos turisztikai vásárokon, kiállításokon, a bálványosi kínálatot népszerűsítettük\" – tájékoztatott Daragus Attila, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a feketén működő panziók ezt az illetéket sem fizetik, így még inkább tisztességtelen konkurenciát jelentenek a tisztességes vállalkozóknak.
Pályázni kell, nem adózni
Üdvözli az illeték eltörlését Fülöp Nagy János, a szovátai Danubius Románia vezérigazgatója is. Meglátása szerint ugyanis nem kell a turizmusban vállalkozókat pluszadóval sújtani, másrészt az így befolyt összegből nem lehetett látványos beruházásokat eszközölni.
„Mi, az idegenforgalmi vállalkozók természetesen elvárjuk, hogy megfelelő utak, közvilágítás, zöldövezet legyen a településen, de mi ezért adózunk. Azt tanácsolom minden önkormányzatnak és polgármesternek, hogy kövessék Szováta példáját: 42 millió euró európai uniós támogatást hívott le a város az infrastruktúra fejlesztésére. Így kell korszerűsíteni, nem pedig a vállalkozókról újabb rend bőrt lehúzva\" – mutatott rá a fürdővállalat vezérigazgatója.
Fülöp Nagy János egyúttal arra is kitért, hogy minden pluszilleték, adó növeli az árakat, és csökkenti a hazai idegenforgalom versenyképességét a külföldivel szemben.
Van, akit nem zavart
Másként látják eközben a helyzetet az ország nyugati határán. „Ez az illeték nem egy nagy összeg. Minket egyáltalán nem érint hátrányosan, és legalább egyenesen a helyi önkormányzatok kasszájába folyik be a pénz, s ott is marad, nem pedig az állami büdzsében\" – vallja Cătălin Şipoş.
A Bihar megyei Félixfürdőn és Püspökfürdőn több szállodát és strandot is üzemeltető Turism Felix Rt. munkatársa rámutatott, hasonló illeték külföldön is létezik, és épp az idegenforgalom fejlesztésének érdekében vetik ki.
A két népszerű Bihar megyei fürdőhelyen begyűjtött egy százalékok a Nagyvárad szomszédságában található Váradszentmárton község kasszájába folynak be. Lucian Popuţ polgármester azonban érdeklődésünkre nem kívánta kommentálni az illeték eltörlését célzó rendeletet. Mindössze annyit mondott, hogy amennyiben hatályba lép, alkalmazkodni fognak ahhoz.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!