Eltérő vélemények a bankközi illetékről

A fehér gazdaság szenvedné meg leginkább a bankközi illeték mesterséges csökkentését, és nem kizárt, hogy ennek az árát végül az állampolgárok fizetik meg – vélekedett Diósi László. Az OTP Bank Románia vezérigazgatója a Krónikának elmondta: az elképzelést több más uniós országban gyakorlatba ültették, az intézkedésnek pedig sok helyen negatív hatásai voltak.

Mint kifejtette: ha például valaki Angliából rendel valamit on-line, azzal szembesül, hogy a számláján megjelenik egy szokatlan, 1,5 százalékos kártyaelfogadási díj, ami éppen a bankközi díjak csökkentésének következménye. „Romániában – a legtöbb közép-európai országhoz hasonlóan – az illetéket a vállalkozások, vagyis a kereskedők fizetik, ezzel ugyanis mentesülnek a készpénzforgalomtól, ami költségmegtakarítást jelent számukra” – magyarázta Diósi.

Mint rámutatott: a kártyahasználat az államnak is hasznos, hiszen így átláthatóbb a rendszer, biztos az általános forgalmi adó (áfa/TVA) kifizetése, vagyis nem áll fenn a feketegazdaság veszélye.

„A rendszer fenntartását valakinek fizetnie kell”

A vezérigazgató elmondása szerint azokban az országokban, ahol megfelelő piaci verseny áll fenn, a kereskedők megküzdenek a kártyaolvasó terminálokért. „Románia sincs rossz helyzetben, az illeték nem károsítja a vállalkozásokat, főként, mert a legtöbb banknak olyan ajánlata is van, miszerint a jutalékot beszámítják a cégek számlavezetési költségeibe” – magyarázta Diósi László.

Az igazgató azt is elmondta: a kártyahasználathoz szükséges rendszer fenntartása rendkívül drága, a biztonság szavatolását, az innováció költségeit a végén valakinek fedeznie kell. „Ha mesterségesen csökkentik a bankközi jutalékot, az olyan, mintha behúznánk a hasunkat – a végén valahol úgyis kibuggyan” – fogalmazott a bankszakember.

A bankközi illeték mérséklésére az Európai Bizottság (EB) dolgozott ki egy projektet, amelynek alapján első körben a határon kívüli kártyás fizetés esetén csökkentenék az illetéket. A tervezet alapján a pénzintézetek bankkártya használata esetén legfeljebb az összeg 0,2 százalékát, hitelkártyák esetében pedig 0,3 százalékát számolhatnák fel egymásnak kezelési költségként. A projekt következő szakaszában – az elképzelés gyakorlatba ültetése után két évvel – ugyanezt kellene alkalmazniuk az egyes tagországoknak belföldi fizetéskor is.

A Victor Ponta által vezetett kormány azonban az EB által megadott határidőnél jóval hamarabb bevezetné az intézkedést Romániában, az erre vonatkozó rendelettervezetet január végén közvitára is bocsátották. A dokumentumot eddig azért nem fogadta el a parlament, mert a tervezett intézkedés híre heves ellenkezést váltott ki a hazai üzleti szféra képviselőiből, akik a tervezet elhalasztását, illetve újrafogalmazását kérték a kabinettől.

Az illetéket egyébként a kártyaleolvasót birtokló banknak kellene fizetnie a kártyát kibocsátó pénzintézetnek, a díjat azonban legtöbb esetben átvállalják a kereskedők, mert így mentesülnek a készpénzforgalomtól.

BNR: a csökkentés egyelőre nem lehet jótékony

A kabinet azzal indokolja a tervezetet, hogy az illeték mérséklése a fogyasztóknak fog kedvezni, Ruxandra Avram, a Román Nemzeti Bank (BNR) pénzügyi stabilitásért felelős igazgatójának meglátása szerint azonban ez csak akkor volna igaz, ha Romániában egyrészt kevesebben fizetnének készpénzzel, és többen kártyával, illetve magasabbak lennének a jövedelmek.

„A kabinet arra gondolhatott, hogy csökkennének az árak, ha a kereskedőknek kisebb illetéket kellene fizetniük, de a központi jegybank komolyan kételkedik abban, hogy ez megvalósulna, a közeljövőben ugyanis sem a kártyás fizetés mértéke, sem a bérek nem fognak emelkedni” – fogalmazott az igazgató.

Meglátása szerint az Európai Bizottság által megadott határidő is túl kevés, a kabinet által nyilvánosságra hozott tervezet pedig még nehezebb helyzetbe hozza a bankokat, a BNR illetékese ugyanakkor nem bocsátkozott becslésekbe azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés mekkora veszteséget okozna a bankoknak.

Ruxandra Avram szerint a pénzintézeteknek és az üzleti szférának határozottabban ki kellene állnia az elképzelés ellen. Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a bankközi illeték csökkentését nem kellene egyformán alkalmazni a bankkártyák és hitelkártyák esetében, hiszen ez utóbbi tulajdonképpen egy bankkölcsön, amely helyett az ügyfél más hitelformát is választhatna, így neki kellene állnia a költségeket is.

Az elképzelést hevesen bírálta Florin Dănescu, a hazai bankokat tömörítő egyesület (ARB) ügyvezető igazgatója is, aki szerint az illetékek csökkentése „éppen azokat károsítaná, akik fenntartják a gazdaságot”. Mint rámutatott: hibás az az elképzelés, miszerint az intézkedés a fogyasztóknak kedvezne, ugyanis lehetetlen, hogy „ugyanaz a jelenség hasznos legyen a gazdaság egyes szereplőinek, és káros a többieknek”.

Dănescu szerint a kormánynak inkább a beruházások megvalósításában kellene segítenie a pénzintézeteket, Romániában ugyanis sürgősen növelni kell a kártyahasználat mértékét, amely alig 6 százalékos, miközben az európai uniós átlag 30 százalék. Mint rámutatott: az egyesület tagjai egyetértenek abban, hogy az országnak csak a többi uniós tagállammal egyszerre – vagy még később – kellene gyakorlatba ültetnie az Európai Bizottság projektjét. „Eddig egyébként is csak két tagállam – Magyarország és Lengyelország vezette be az intézkedést” – tette hozzá Florin Dănescu.

A Versenytanács szerint indokolt a mérséklés

A Versenytanács meglátása szerint ezzel szemben Romániában túlságosan magasak jelenleg a bankközi illetékek, ezért indokolt lenne még azelőtt csökkenteni ezeket, hogy az Európai Parlament év végén elfogadná az erre vonatkozó előírást – nyilatkozta Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke.

„A gazdasági helyzet egyáltalán nem indokolja a mostani értékeket, ezért a román parlament akár már nyárig elfogadhatja a díjszabások mérséklésére vonatkozó tervezetet” – szögezte le Chiriţoiu. A Versenytanács vezetője szerint az intézkedés épphogy a bankkártyás fizetés népszerűsítésére ösztönözné a kereskedőket, így rövid időn belül a fogyasztók is éreznék a pozitív hatásokat.

A tavalyi adatok szerint Romániában 14,1 millió hitel-, illetve bankkártya volt forgalomban, ezekkel összesen 410 millió tranzakciót bonyolítottak le 32,4 milliárd lej értékben, az összegből pedig 6 milliárd lejt fizettek a kereskedőknek.

BNR: tartható a kamatcsökkentés
Továbbra is csökkenő tendenciát fog mutatni a lej alapú bankhitelek után fizetendő kamat, ha a gazdasági feltételek nem változnak jelentősen – mutatott rá Bogdan Olteanu, a Román Nemzeti Bank (BNR) alelnöke. „Nagyszerű előrelépés, hogy most először – bizonyos feltételek mellett – a lej alapú hitelek esetében kisebb a kamat, mint a valuta alapú kölcsönök tekintetében. Ezt a tendenciát tartani szeretnénk, ugyanakkor fontos tudni, hogy a valuta alapú hitelek utáni kamat meghatározása nem tartozik a jegybank hatáskörébe” – magyarázta Olteanu egy pénzügyi konferencián. A BNR illetékese hozzátette: a jelenlegi gazdasági feltételek mellett jelentős árfolyam-ingadozás sem várható a következő időszakban.