Az eurózónához való csatlakozás – maastrichti szerződésbe foglalt – mind az öt feltételét teljesíti jövő évre Románia, az egységes fizetőeszköz bevezetéséhez azonban ez még nem elég, az országnak ugyanis a gazdasági versenyképesség tekintetében is fel kell zárkóznia a többi tagállamhoz – nyilatkozta Traian Băsescu Iaşi-ban. Az elemzők nem értenek egyet.
2014. május 19., 19:032014. május 19., 19:03
Az államfő indoklásában olyan államokra – Görögországra, Portugáliára és Spanyolországra – hivatkozott, amelyek az euróövezethez való csatlakozás után megfelelő versenyképesség hiányában „nem sokáig tudtak helytállni” az új környezetben. „Romániának ebből a szempontból van még tennivalója, de a gazdaság állása optimizmusra ad okot” – fogalmazott az államelnök.
Mint ismeretes, a kormány néhány napja juttatta el az Európai Bizottsághoz (EB) a 2014–2017-es periódusra vonatkozó konvergenciaprogramját, amely szerint „megvalósítható és szükségszerű cél”, hogy Románia 2019. január elsején csatlakozzon az eurózónához.
Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója úgy vélekedett, hogy a céldátum meglehetősen merész, de jótékonyan hathat az ország politikai mozgósítására. Hasonlóan látja a helyzetet Cristian Popa kormányzóhelyettes is, aki szerint tartható a céldátum, az országnak azonban fel kell készülni, hogy a mostaninál jóval szigorúbb gazdasági feltételekhez kell alkalmazkodnia.
A kockázatokra figyelmeztetnek a szakértők
„Túlságosan optimistának” tartják ezzel szemben a 2019-es határidőt az Erste-csoport pénzügyi szakemberei, akik szerint az euróövezethez való csatlakozás leghamarabb 2021-ben valósulhat meg. Az elemzők úgy vélik: az ország döntéshozói figyelmen kívül hagyják az egységes fizetőeszköz bevezetésével járó kockázatokat és kihívásokat.
Az Erste tanulmányában azt is kiemelik, hogy Románia csatlakozási törekvése akkor is változatlan maradt, amikor a pénzügyi válság csúcspontján a fizetőeszköz létjogosultsága is megkérdőjeleződött, Magyarországon és Lengyelországban pedig háttérbe szorult a kérdéskör.
„Az eurózónához való csatlakozást az Európai Unióba való belépés óta történelmi jelentőségű célként határozták meg az éppen hatalmon lévők – a kérdéskör a kormányok döntésének elfogadtatásához szükséges horgonyt jelentette, a jelenség fenntartásában pedig a nemzeti bank is részt vett” – fogalmaztak az elemzők.
A szakértők rámutattak: az ilyen nagy jelentőségű projektek, mint az EU-hoz való csatlakozás, vagy „biztonsági öv” megszerzése a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) hozzájárultak, hogy az ország „lenyelje azokat a keserű pasztillákat”, amelyeket egyébként visszautasított volna.
A számadatok nem mindig tükrözik a valós helyzetet
Románia a maastrichti szerződésbe foglalt öt feltételből eddig egyet nem teljesített: eszerint az infláció aránya 12 egymást követő hónapban legfeljebb 1,5 százalékkal haladhatja meg az eurózóna legkisebb inflációs rátájával rendelkező tagállamainak átlagát. Az ország ugyanakkor eleget tesz annak a feltételnek, miszerint a költségvetési deficit nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, emellett az eladósodottság szintéjét is sikerült jóval a 60 százalékos határérték alatt tartani.
Egy másik követelmény a kamatrátára vonatkozik, amelyet szintén az euróövezet más tagállamaihoz kell igazítani, a nemzetközi szerződésbe foglalt ötödik előírás pedig az árfolyam-ingadozást érinti. „A következtetések szerint Románia jelenleg három kritériumnak tesz eleget, a másik két feltételt pedig egy–két éven belül teljesítheti. A pénzügyi válság azonban egyértelművé tette, hogy a számadatok nem mindig türközik egy ország valódi gazdasági helyzetét, amely így nem biztos, hogy vállalni tudja az idő előtti csatlakozással járó kockázatokat” – olvasható az Erste elemzésében.
A szakértők szerint a döntéshozóknak azt is figyelembe kell venniük, hogy Románia a munka termelékenysége tekintetében 50 százalékkal elmarad az eurózónához legutóbb csatlakozott tagállamoktól. Az egységes fizetőeszköz bevezetésének egy másik fontos feltétele az egy főre jutó GDP értéke, amely a vásárlóerőt befolyásolja, az ország azonban jelenleg alighogy eléri az uniós átlag felét.
„Az idő előtti csatlakozással Románia a társadalmi kirekesztést és a szegénységet kockáztatja. Ha feltételezzük, hogy a gazdasági növekedés a mostani ütemben halad, az országnak akkor is legalább hét–nyolc évre van még szüksége, mielőtt bevezetheti az eurót” – hívták fel a figyelmet a pénzügyi elemzők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!