
Virtuális nagy találkozás. Az online térben rajtolt el az erdélyi mentorprogram második évada
Fotó: Facebook/Pro Economica Alapítvány
Az erdélyi mentorprogram erősíti azt a gazdasági hálót, amelyet sikerült az elmúlt években Kárpát-medencei szinten kiépíteni – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az erdélyi mentorprogram csütörtökön elrajtolt második évadának online nyitórendezvényén.
2021. november 18., 12:582021. november 18., 12:58
2021. november 18., 13:002021. november 18., 13:00
Emlékeztetett: az elmúlt évek gazdasági fejlesztési programjának kiegészítője ez a mentorprogram. Mint részletezte,
valamint hogy a több évtizedes szakmai múlttal rendelkező nagyvállalkozók tapasztalatukkal, tudásuk átadásával segítsék a most induló mikro-, illetve kisvállalkozásokat.
Az államtitkár felidézte, hogy a Vajdaságban 2019-ben indult program most már Horvátországban, a Felvidéken és Kárpátalján is egy időben zajlik. Ezzel együtt elindítják most az erdélyi mentorprogram második évadát.
Ezáltal pedig a program erősíti azt a gazdasági hálót, amelyet sikerült az elmúlt években Kárpát-medencei szinten kiépíteni, és amelyet már „nevezhetünk egyre inkább egy gazdasági térnek”.
„Kutatásaink bizonyítják, hogy nemcsak Erdélyben, hanem a Kárpát-medencében szinte mindenhol
– fogalmazott Potápi. Hozzáfűzte: az is fontos, hogy ezeknek a térségeknek a magyar vállalkozói magyarországi vállalkozásokkal kössenek szakmai, illetve üzleti kapcsolatot, a magyar gazdaság erősítése érdekében.

A sikeres vállalkozások tapasztalatainak átadása és a közösségépítés egyaránt célja a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság Erdélyi Mentorprogramjának, amely szerdán rajtolt el, és a Pro Economica Alapítvány, valamint a Design Terminál együttműködésével valósul meg.
Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy az anyagi támogatáson túl egy közösségi háló kiépítését próbálják segíteni. „Tanultunk az elmúlt év tapasztalataiból. A második évadban most már Románia tíz megyéjében vagyunk jelen. Ez azt mutatja, hogy
Folyamatosan kapjuk a visszajelzéseket” – jelentette ki Kozma Mónika. Hozzátette: meg kell becsülni minden együttműködést a magyar kormánnyal, hiszen az egy olyan segítség, ami nélkül az elmúlt évtizedekben nem tudtak volna ekkora régiót lefedő, profitorientált együttműködéseket kialakítani.
Az online megnyitót Jónás László, a Design Terminal szakmai vezetője zárta. Úgy véli, hogy első körben még mondhatták azt, hogy sikerült „jól eladniuk” a programot, azonban az igazság pillanata akkor érkezik el, amikor egy program másodszor indul el. Hangsúlyozta,
„Ha hálózatelemzésről beszélünk, gondoljatok úgy magatokra, mint 170 csomópont. Ha az előző évadról is beszélünk, akkor 270. A saját régiótokban, a saját területeteken nemcsak a saját tudásotokhoz fértek hozzá, hanem most már 270 ember tudásához” – húzta alá a szakmai vezető.
Elárulta továbbá, hogy számos programmal készültek ezúttal is, melynek legfontosabb eleme a közösségépítés, ugyanis „nincs gazdaságfejlesztés közösségfejlesztés nélkül”, a források megfelelő felhasználásának az egyik legjobb módja az, hogy ha az emberek sokat tudnak egymással beszélni, és ha meg tudják osztani a tapasztalataikat.
Jónás László beszélt ugyanakkor arról is, hogy a program indulásakor még a Design Terminal saját mentorait vitték el a különböző határon túli régiókba. Több, mint két évvel ezelőtt azonban úgy gondolták, hogy azok a régiók már elég erősek ahhoz, hogy a saját vállalkozói rétegük mentorálja a saját kezdő vállalkozóikat.
A program a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Pro Economica Alapítvány és a Design Terminal együttműködésében valósul meg.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!