Zöld energiával a fenntartható jövőért címmel kezdődött el kedden az a kétnapos üzleti találkozó és magyar–román konferencia, melynek első felvonását Marosvásárhelyen rendezték, a szerdai folytatásra pedig Sepsiszentgyörgyön kerül sor.
2013. július 02., 19:522013. július 02., 19:52
2013. július 02., 19:532013. július 02., 19:53
Maga a helyszín kiválasztása is arról tanúskodik, hogy a szervezők komolyan kezelik a megújuló energiák kérdését: a tanácskozásnak a Marosvásárhely zöldházaként emlegetett, Iskola utcai új üzleti központot választották. Egyébként a tájainkon, de Magyarországon is alig ismert passzívházakról szólva Mahler György székesfehérvári építész elmondta, a fűtési költségek a klasszikus ingatlanokhoz viszonyítva akár 90-95 százalékkal is alacsonyabbak.
Az áruk is nagyobb, ami viszont az anyaországi szakember szerint ötven év alatt többszörösen is megtérül. Nagy István, a Fejér megyei energetikai központ elnöke szerint 6 és 20 év közöttire tehető az az időszak, amely alatt a tulajdonosnak megtérül a befektetése. De mivel a fosszilis energiák ára minden gazdasági előremutatás szerint a továbbiakban is folyamatosan araszol felfelé, az időszak lényegesen csökkenhet.
„Alternatív fűtési lehetőségként a Székelyföldön a legolcsóbbnak a biomassza kínálkozik\" – hangoztatta Vajda Lajos, aki a nemrég alakult Zöld Energia Klasztert vezeti. A szakember főként a vidéki háztartások számára ajánlja a biomassza előállítását és felhasználását, hisz itt a fahulladék elégetésre vár.
Az első lépéseket Hargita és Kovászna megyében már megtették a befektetők: több falu határában energiaültetvényeket telepítettek. Brassó belvárosában a közvilágítás egy részét oldották meg a természetes energia felhasználásával. Ez a tendencia mutatkozik Marosvásárhelyen is, ahol az önkormányzat önként csatlakozott az innovatív megoldásokat felkaroló városokhoz.
Ennek ellenére komolyabb kezdeményezőkészségre volna szükség az elöljárók részéről, fejtette ki Vajda Lajos. Szerinte még mindig nagy azoknak a polgármestereknek a száma, akik idegenkednek a közhivatalok, iskolák, tornacsarnokok alternatív fűtési rendszerének kialakításától. Míg Ausztriában, Németországban és Svájcban mintegy 30 ezer passzívházat tartanak nyilván, Magyarországon ezek száma alig éri el a százat. Romániában még kevesebb, fűtésileg önellátó ingatlant tartanak nyilván.
Kérdésünkre, hogy az általa irányított klaszter kíván-e lépéseket tenni annak érdekében, hogy a kormány indítsa újra a Zöldház néven ismert, alternatív fűtési rendszerek beszerelését támogató programot, Vajda elmondta, már azt is előrelépésként fognák fel, ha a környezetvédelmi minisztérium felvállalná például a biomassza-alapú fűtéstechnológiák népszerűsítését. „Nagyon jó volt ez a Zöldház-program, kár, hogy pénzhiány miatt leállították. A megoldás viszont nem az, hogy tétlenül várunk, mert lehet, hogy újraindul, lehet, hogy nem. Szerintem egyéb pénzügyi források után kell nézni, hisz léteznek uniós alapok, és vannak kedvező hitelkonstrukciók is\" – válaszolta a Krónikának Vajda Lajos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nyers adatok szerint januárban 2,4 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 0,9 százalékkal csökkent az építőipari termelés Romániában éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kormány a következő napokban bejelenti az energiaárakra vonatkozó intézkedéscsomagot – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan az üzemanyagok drasztikus drágulásával kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!