
Zöld energiával a fenntartható jövőért címmel kezdődött el kedden az a kétnapos üzleti találkozó és magyar–román konferencia, melynek első felvonását Marosvásárhelyen rendezték, a szerdai folytatásra pedig Sepsiszentgyörgyön kerül sor.
2013. július 02., 19:522013. július 02., 19:52
2013. július 02., 19:532013. július 02., 19:53
Maga a helyszín kiválasztása is arról tanúskodik, hogy a szervezők komolyan kezelik a megújuló energiák kérdését: a tanácskozásnak a Marosvásárhely zöldházaként emlegetett, Iskola utcai új üzleti központot választották. Egyébként a tájainkon, de Magyarországon is alig ismert passzívházakról szólva Mahler György székesfehérvári építész elmondta, a fűtési költségek a klasszikus ingatlanokhoz viszonyítva akár 90-95 százalékkal is alacsonyabbak.
Az áruk is nagyobb, ami viszont az anyaországi szakember szerint ötven év alatt többszörösen is megtérül. Nagy István, a Fejér megyei energetikai központ elnöke szerint 6 és 20 év közöttire tehető az az időszak, amely alatt a tulajdonosnak megtérül a befektetése. De mivel a fosszilis energiák ára minden gazdasági előremutatás szerint a továbbiakban is folyamatosan araszol felfelé, az időszak lényegesen csökkenhet.
„Alternatív fűtési lehetőségként a Székelyföldön a legolcsóbbnak a biomassza kínálkozik\" – hangoztatta Vajda Lajos, aki a nemrég alakult Zöld Energia Klasztert vezeti. A szakember főként a vidéki háztartások számára ajánlja a biomassza előállítását és felhasználását, hisz itt a fahulladék elégetésre vár.
Az első lépéseket Hargita és Kovászna megyében már megtették a befektetők: több falu határában energiaültetvényeket telepítettek. Brassó belvárosában a közvilágítás egy részét oldották meg a természetes energia felhasználásával. Ez a tendencia mutatkozik Marosvásárhelyen is, ahol az önkormányzat önként csatlakozott az innovatív megoldásokat felkaroló városokhoz.
Ennek ellenére komolyabb kezdeményezőkészségre volna szükség az elöljárók részéről, fejtette ki Vajda Lajos. Szerinte még mindig nagy azoknak a polgármestereknek a száma, akik idegenkednek a közhivatalok, iskolák, tornacsarnokok alternatív fűtési rendszerének kialakításától. Míg Ausztriában, Németországban és Svájcban mintegy 30 ezer passzívházat tartanak nyilván, Magyarországon ezek száma alig éri el a százat. Romániában még kevesebb, fűtésileg önellátó ingatlant tartanak nyilván.
Kérdésünkre, hogy az általa irányított klaszter kíván-e lépéseket tenni annak érdekében, hogy a kormány indítsa újra a Zöldház néven ismert, alternatív fűtési rendszerek beszerelését támogató programot, Vajda elmondta, már azt is előrelépésként fognák fel, ha a környezetvédelmi minisztérium felvállalná például a biomassza-alapú fűtéstechnológiák népszerűsítését. „Nagyon jó volt ez a Zöldház-program, kár, hogy pénzhiány miatt leállították. A megoldás viszont nem az, hogy tétlenül várunk, mert lehet, hogy újraindul, lehet, hogy nem. Szerintem egyéb pénzügyi források után kell nézni, hisz léteznek uniós alapok, és vannak kedvező hitelkonstrukciók is\" – válaszolta a Krónikának Vajda Lajos.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
szóljon hozzá!