Előretör az építőipar és az IT-szektor

A lakóházak, illetve tömbházak építőiparában az üzleti forgalom 30 százalékkal bővült 2014-ben, de a vállalkozásoknak szánt ingatlanok terén is 16 százalékos volt a növekedés, ezzel szemben az infrastrukturális építkezések ágazatában 22 százalékos visszaesést jegyeztek.

Az élen végzett az IT-szektor is, ahol 22 százalékos volt az emelkedés, a szakértők pedig további jelentős fejlődésre számítanak a képzett és olcsó romániai munkaerő nyomán. A humánerőforrás-szektorban 20 százalékos, míg a kőolaj- és földgázkitermelő ágazatban 18 százalékos bővülésnek örvendhettek a beruházók, de a gépkocsigyártásban (14,7 százalék) és a számítógép-előállító ágazatban (14 százalék) is fejlődést regisztráltak.

Több évig tartó visszaesés, illetve enyhe növekedés után úgy tűnik, hogy a kereskedelem is talpra áll: a kiskereskedelmi szektorban 7 százalékkal nőtt az üzleti forgalom 2013-hoz képest. Az élelmiszer-ipari tranzakciók 7,5 százalékkal, míg a nem élelmiszer jellegű termékek forgalma 10,6 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben az üzemanyagok eladása terén mindössze 0,3 százalékos bővülést jegyeztek, a szakértők szerint ez az április elsejétől kivetett, literenkénti 7 eurócentes különadónak tudható be.

A statisztikai intézet beszámolója szerint ugyanakkor tavaly az ipari építőipar mellett veszteséges volt a szénkitermelő ágazat, a szerencsejátékokkal foglalkozó szektor, a reklámágazat, de a szállodák és vendéglők esetében is meghaladta a kiadás a bevételt. A legrosszabb helyzetben a szénkitermelő vállalkozások vannak, amelyek összesen 47 százalékos veszteséget jegyeztek 2013-hoz képest, ez legfőképpen a katasztrofális menedzsmentnek tudható be.

Az INS arra is rámutatott, hogy az ágazat a jelentős termelési és feldolgozási költségek miatt is teret veszített a jóval olcsóbb megújuló energiaforrásokkal szemben. Az ipari építkezések szektorában tevékenykedő vállalkozások elsősorban azért voltak veszteségesek, mert tavaly nagyon kevés infrastrukturális beruházásra áldozott pénzt a kormány.

A pénzügyminisztérium adatai szerint a kormány tavaly mindössze 32,4 milliárd lejt költött beruházásokra – ez a belföldi és külföldi forrásokat is tartalmazza –, holott az eredeti elképzelések szerint még 40 milliárd lejt szántak különböző projektekre.

Tetemes az állami vállalatok adóssága

Az állami vállalatok adóssága majdnem eléri éves üzleti forgalmuk felét, a felhalmozott tartozás nagy részét pedig éppen az államnak kellene kifizetniük – mutatott rá Ionuţ Dumitru, a költségvetést felügyelő Pénzügyi Tanács elnöke. Kifejtette: az állami tulajdonban lévő társaságok tartozása tavaly 25 milliárd lej volt, ez 40 százaléka 62 milliárd lejes üzleti forgalmuknak, ehhez képest pedig a magánszektorban az elmúlt években 10 százalék alatti volt az eladósodottság. Az adatok szerint az állami vállalatoknak 11 milliárd lejt kellene kifizetniük az államnak.
Dumitru rámutatott: ezzel szemben a magánszektorban működő vállalatok az adósság legnagyobb részét a beszállítókkal szemben halmozták fel. „Egyértelmű, hogy a pénzügyi tevékenység eltérően működik az állami és a magánszektorban” – magyarázta a Pénzügyi Tanács elnöke. Dumitru szerint nem tisztességes, hogy az állam éppen a tulajdonában lévő vállalatok esetében elnéző a kifizetésekkel kapcsolatban.
„A magáncégek feltehetik a kérdést, hogy ilyen körülmények között miért fizessék határidőre az adókat és illetékeket. Tisztességtelen versenyhelyzettel állunk szemben” – fogalmazott a pénzügyi szakértő.
A kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kötött megállapodások egyik fő előírása egyébként éppen az, hogy Bukarest hatékonyabban lépjen fel a közszférában felhalmozott adósságok behajtása érdekében. A kormány összesen 274 vállalatban többségi vagy kisebbségi részvényes.