Az építőipar és az IT-szektor volt tavaly a legsikeresebb ágazat, ezekben emelkedett ugyanis legnagyobb mértékben az üzleti forgalom – számolt be az Adevărul.ro hírportál, az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataira hivatkozva.
2015. február 17., 19:182015. február 17., 19:18
A lakóházak, illetve tömbházak építőiparában az üzleti forgalom 30 százalékkal bővült 2014-ben, de a vállalkozásoknak szánt ingatlanok terén is 16 százalékos volt a növekedés, ezzel szemben az infrastrukturális építkezések ágazatában 22 százalékos visszaesést jegyeztek.
Az élen végzett az IT-szektor is, ahol 22 százalékos volt az emelkedés, a szakértők pedig további jelentős fejlődésre számítanak a képzett és olcsó romániai munkaerő nyomán. A humánerőforrás-szektorban 20 százalékos, míg a kőolaj- és földgázkitermelő ágazatban 18 százalékos bővülésnek örvendhettek a beruházók, de a gépkocsigyártásban (14,7 százalék) és a számítógép-előállító ágazatban (14 százalék) is fejlődést regisztráltak.
Több évig tartó visszaesés, illetve enyhe növekedés után úgy tűnik, hogy a kereskedelem is talpra áll: a kiskereskedelmi szektorban 7 százalékkal nőtt az üzleti forgalom 2013-hoz képest. Az élelmiszer-ipari tranzakciók 7,5 százalékkal, míg a nem élelmiszer jellegű termékek forgalma 10,6 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben az üzemanyagok eladása terén mindössze 0,3 százalékos bővülést jegyeztek, a szakértők szerint ez az április elsejétől kivetett, literenkénti 7 eurócentes különadónak tudható be.
A statisztikai intézet beszámolója szerint ugyanakkor tavaly az ipari építőipar mellett veszteséges volt a szénkitermelő ágazat, a szerencsejátékokkal foglalkozó szektor, a reklámágazat, de a szállodák és vendéglők esetében is meghaladta a kiadás a bevételt. A legrosszabb helyzetben a szénkitermelő vállalkozások vannak, amelyek összesen 47 százalékos veszteséget jegyeztek 2013-hoz képest, ez legfőképpen a katasztrofális menedzsmentnek tudható be.
Az INS arra is rámutatott, hogy az ágazat a jelentős termelési és feldolgozási költségek miatt is teret veszített a jóval olcsóbb megújuló energiaforrásokkal szemben. Az ipari építkezések szektorában tevékenykedő vállalkozások elsősorban azért voltak veszteségesek, mert tavaly nagyon kevés infrastrukturális beruházásra áldozott pénzt a kormány.
A pénzügyminisztérium adatai szerint a kormány tavaly mindössze 32,4 milliárd lejt költött beruházásokra – ez a belföldi és külföldi forrásokat is tartalmazza –, holott az eredeti elképzelések szerint még 40 milliárd lejt szántak különböző projektekre.
Tetemes az állami vállalatok adóssága
Az állami vállalatok adóssága majdnem eléri éves üzleti forgalmuk felét, a felhalmozott tartozás nagy részét pedig éppen az államnak kellene kifizetniük – mutatott rá Ionuţ Dumitru, a költségvetést felügyelő Pénzügyi Tanács elnöke. Kifejtette: az állami tulajdonban lévő társaságok tartozása tavaly 25 milliárd lej volt, ez 40 százaléka 62 milliárd lejes üzleti forgalmuknak, ehhez képest pedig a magánszektorban az elmúlt években 10 százalék alatti volt az eladósodottság. Az adatok szerint az állami vállalatoknak 11 milliárd lejt kellene kifizetniük az államnak.
Dumitru rámutatott: ezzel szemben a magánszektorban működő vállalatok az adósság legnagyobb részét a beszállítókkal szemben halmozták fel. „Egyértelmű, hogy a pénzügyi tevékenység eltérően működik az állami és a magánszektorban” – magyarázta a Pénzügyi Tanács elnöke. Dumitru szerint nem tisztességes, hogy az állam éppen a tulajdonában lévő vállalatok esetében elnéző a kifizetésekkel kapcsolatban.
„A magáncégek feltehetik a kérdést, hogy ilyen körülmények között miért fizessék határidőre az adókat és illetékeket. Tisztességtelen versenyhelyzettel állunk szemben” – fogalmazott a pénzügyi szakértő.
A kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kötött megállapodások egyik fő előírása egyébként éppen az, hogy Bukarest hatékonyabban lépjen fel a közszférában felhalmozott adósságok behajtása érdekében. A kormány összesen 274 vállalatban többségi vagy kisebbségi részvényes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!