Fotó: Kristó Róbert
Megkönnyíti a könyvelést az üzleti forgalom utáni adó, az érintettek szerint azonban túl hirtelen jön a változás, ráadásul a Krónika által megkérdezett szakemberek úgy vélik, hogy opcionálissá kellene tenni, nem rögtön kötelezővé.
Hideget és meleget egyaránt kap a Tudose-kormány javaslata, amellyel a jelenlegi 500 ezer euróról 1 millió euróra emelné azt a küszöböt, ami alatt a vállalkozóknak a 16 százalékos társasági adó helyett üzleti forgalmuk 1 százalékát kitevő adót kell fizetniük.
Sokan vallják azt, hogy az intézkedés például megkönnyíti a könyvelést, ráadásul a számítások szerint a cégek jó részének nem is kellene több adót fizetnie, mint most,
Mint ahogy azt is többen megfogalmazzák, hogy előnyösebb lenne opcionálissá tenni, vagyis a vállalkozóknak kellene megválasztaniuk, hogy melyik számukra a legelőnyösebb adózási forma.
A napokban több vállalkozói szövetség is megkongatta a vészharangot a kormány által tervezett adópolitikai módosítások miatt, sokan emelték fel a hangjukat az ellen is, hogy a kormány a profit helyett az üzleti forgalmat adóztatná meg. Florin Jianu, a kis- és középvállalkozásokat tömörítő országos szövetség elnöke például arról beszélt, hogy
Az Utazási Irodák Országos Egyesülete (ANAT) külön közleményben adott hangot aggályainak, meglátásuk szerint köreikben rengeteg áldozatot fog szedni az új adópolitika, az ügynökségek 85 százalékára lesz valamilyen szinten negatív hatással az intézkedés.
Az általuk idézett adóügyi szakértők is úgy számolnak, hogy azok a vállalkozások fogják a legjobban megsínyleni a forgalom megadózását, ahol a profitráta nem haladja meg a 6,25 százalékot. Példaként ők is az utazási irodákat hozzák fel, amelyek tapasztalataik szerint 7 százalékos kezelési költséggel értékesítik az utazási csomagokat, amiből pedig ha levonjuk az egyötödre rúgó általános forgalmi adót (áfa/TVA) akkor éppen 6,25 százalékos profitráta jön ki.
Fotó: Thomas Campean
Az amerikai, multinacionális és romániai cégeket egyaránt tömörítő AmCham Romania kereskedelmi kamara szerdai közleménye is kitér a forgalmi adóra, arra hívva fel a figyelmet, hogy bár a kormány illetékesei a módosítást a gazdasági növekedést serkentő intézkedésként mutatják be, éppen az ellenkező hatást fejtheti ki. Mint rámutatnak, Romániában jelen pillanatban a vállalkozások 80 százalékának 1 millió euró alatt marad az üzleti forgalma. Éppen ezért az AmCham azt javasolja, hogy a forgalom utáni adó legyen inkább csak opcionális számukra.
– mutatnak rá. Kitérnek arra is, hogy a kormány nemrég módosította az adópolitikát, most pedig újabb változtatásokra készül, ami egyensúlyvesztést és zavart okozhat az üzleti szférában. Ugyanakkor meglátásuk szerint annyira összetett mechanizmusokról van szó, amelyekről nem szabadna sürgősségi kormányrendelettel dönteni, hanem széles körű konzultációra és parlamenti vitára van szükség.
A módosítás előnye az egyszerűsített könyvelés, de mivel a módosításnak lehetnek áldozatai is, ezért könnyítés lehetne az opcionális adózás – fejtette ki a Krónika megkeresésére Erdei-Dolóczki István RMDSZ-es parlamenti képviselő, az alsóház költségvetési bizottságának tagja.
ám a személyes véleménye az, hogy ha megadnák a cégvezetőknek a lehetőséget, hogy válasszanak, milyen módon adóznak, akkor nem lennének vesztesei a módosításnak. „Véleményem szerint azt kellene javasolnunk, hogy az adózás legyen opcionális, ha már ilyen magas a küszöb és ilyen sok vállalkozást érint a módosítás. Adjuk meg a lehetőséget a cégvezetőknek, hogy egy költségvetési évre dönthessék el, hogy milyen módon fizetik be az adójukat, természetesen a megadott szabályozási kereteken belül.
– szögezte le a képviselő.
Szintén a könyvelés egyszerűsítését tartja a módosítás legnagyobb előnyének Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Mint kérdésünkre rámutatott, a vállalkozóknak ilyen alapon nem kell folyton azon törniük a fejüket, hogy mi az elszámolható költség.
csak nem egy, hanem tizenhat százalékot. Példaként a tanácsadó cégeket említette, amelyek minimális költséggel működnek, hiszen alig van anyagszükségletük, számukra egyértelműen kedvező, ha a forgalom után 1 százalék adót kell befizetniük.
Fotó: Barabás Ákos
Édler szerint ugyanakkor a nagy forgalmat és kisebb profitot megvalósító vállalkozások sem veszítenek olyan sokat, hiszen egy szimulálással kiszámítható, hogy 10 százalékos profit esetén, ha a százat vesszük egységnek, 1,6 lej profitadót fizetnek, a 100 egység után az 1 százalékos adóval 1 lejt adóznak majd.
Az utazási irodák nem minden esetben könyvelik a teljes forgalmat, vannak, amelyek csak az általuk felszámolt jutalékot vezetik be a saját könyvelésükbe, esetükben nem olyan hatalmas a forgalom, hogy megterhelő legyen az 1 százalékos adózás – fogalmazta meg eközben érdeklődésünkre László Endre, az ANAT regionális elnöke. Hangsúlyozta, az Utazási Irodák Országos Egyesülete is éppen ezt a megoldást javasolja a tagjainak.
A zökkenőmentes átállás érdekében november 15-én szerveznek is egy adóügyi konferenciát az utazási irodák képviselőinek, ahol adótanácsadók mutatják be a különleges könyvelésre való áttérés előnyeit és hátrányait, hogy az ismeretek birtokában az idegenforgalmi vállalkozók eldönthessék, melyik változatot választják.
A turisztikai szakemberek különben nehezményezik, hogy a kormány nem tartott széles körű konzultációt az ügyben, és nem tartja be, hogy a költségvetési év előtt hat hónappal kellene meghoznia az adózás módosítására vonatkozó döntéseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!