Fotó: Bencze Melinda
Öt évvel ezelőtt az jelentett gondot Sepsiszentgyörgyön, hogy nem volt elég munkahely, jelenleg pedig inkább az, hogy nincsenek jól fizetett állások – fogalmazta meg csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád. A székelyföldi város polgármestere kifejtette, az év közepére olyan szakaszba ér a szépmezői ipari park kiépítése, hogy már telkekre lebontva tudnak egyeztetni a potenciális befektetőkkel.
2015. március 19., 15:122015. március 19., 15:12
Érdeklődők máris vannak, az önkormányzat stratégiája pedig az, hogy nem egy nagycégnek, hanem 8-10 kisebb beruházónak adna helyet. „Most eljutottunk oda, hogy vannak állások a városban, csak a svéd Autoliv kormánykerekeket gyártó vállalat 1700 személyt foglalkoztat. Inkább az a cél, hogy jobban megfizetett munkahelyek létesüljenek” – fogalmazta meg az elöljáró.
Szerinte a nagycégek esetében előfordulhat, hogy egyeztetnek egymás között a bérekről, a kisebbek viszont általában nem szalagmunkát, ezért jobb javadalmazást kínálnak. „Azért is kockázatos a nagycég, mert ha valami történik a vállalattal, elmegy, bezár, egyszerre 500–600 ember kerül az utcára, és ugyanennyi család megélhetése kerül veszélybe, míg 70-80 munkahelyet könnyebb pótolni” – vallja a polgármester.
Nem olyan könnyű azonban a kisebbeknek nagy fizetéseket biztosítani. Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője például arra hívja fel a figyelmet, hogy a háromszéki kis- és közepes vállalkozások vezetői arra panaszkodnak, hogy nem tudják bevállalni a minimálbér-növekedést.
„Ha a tervek szerint júliustól legkevesebb bruttó 1050 lejre nő a minimálbér, átszervezésekre lehet számítani, a vállalkozók kénytelenek lesznek csökkenteni az alkalmazottak számát, hogy elkerüljék a csődöt” – kongatta meg Kelemen a vészharangot. Az igazgató szerint egyébként már most is gondot jelent a bérek biztosítása, ám ha a fizetésalapot növelni kell, akkor terjeszkedniük kellene, új piacokra betörni, de erre kevés esélyt látnak.
„A multinacionális cégeket nem zavarja a kötelező béremelkedés, és a külföldi piacra dolgozó kisebb számítástechnikai cégek is biztosítani tudják az emelt fizetéseket, ám a többiek aggódnak” – mutatott rá Kelemen. A szakember egyúttal arra is kitért, hogy az elmúlt év végéhez viszonyítva enyhén növekedett a háromszéki átlagbér, a bruttó havi 1350 lejről 1482 lejre, ez a minimálbér emelkedésével is magyarázható, hiszen januártól ez 950 lej lett, és a Kovászna megyei munkavállalók jelentős része a törvény által megszabott legkevesebb fizetésért dolgozik.
Kelemen ugyanakkor egy jó hírrel is szolgált: újabb befektető érdeklődött az ügynökségnél: gyógyszercsomagoló kisüzemet létesítenének, és 50 személyt alkalmaznának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!