A kiskereskedelmi üzletláncok visszautasítják a nyitva tartás korlátozását, és azt mondják, az államnak nem kellene beleszólnia abba sem, hogy milyen mértékben legyenek a polcokon román termékek.
2015. október 13., 18:572015. október 13., 18:57
Minderről kedden egy, a Mediafax hírügynökség által szervezett konferencián beszélt Dan Şucu, a romániai kiskereskedelmi láncok egyesületének (AMRCR) elnöke. Mint hangsúlyozta, a vásárló az egyetlen, aki eldöntheti, mikor akar betérni a boltba, és mennyit marad ott. „Az számít, hogy mi tetszik neki, és mit akar” – szögezte le a szakember, utalva arra, hogy felmerült, Romániában korlátoznák a boltok nyitva tartását.
„A különbség az, hogy minket naponta vagy legalább hetente választanak” – jegyezte meg az üzletember, aki régi témának nevezte egyúttal a román termékek polcokon való jelenlétének a kérdését. „Ez a téma bennünket rég foglalkoztat. Az ügyfelek legalább öt éve üzenik nekünk, hogy a polcokon román termékekkel akarnak találkozni. (…) Ez egy folyamat, nem érezzük úgy, hogy ebbe bele kéne avatkozni” – hangsúlyozta a kiskereskedelmi üzletláncok képviselője.
Amint arról beszámoltunk, a szenátus az elmúlt héten elfogadott egy törvénytervezetet, amelynek értelmében legkevesebb 51 százalékban romániai húst, zöldséget és gyümölcsöt kell kínálniuk a kereskedőknek. A jogszabályjavaslatot Ovidiu Donţu szociáldemokrata párti (PSD) szenátor kezdeményezte, és még döntéshozó kamaraként az alsóháznak is meg kell vitatnia és el kell fogadnia azt.
A 2009/321-es számú törvényt kiegészítő javaslat ugyanakkor tesz annyi engedményt, hogy a téli hónapokban, decembertől februárig az üzletek polcain megtalálható gyümölcsök és zöldségek legtöbb 70 százaléka lehet import. A kezdeményezés értelmében 25 ezer és 50 ezer lej közötti pénzbírságra számíthatnak azok, akik semmibe veszik a jogszabály előírásait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!