
2013. április 10., 20:232013. április 10., 20:23
Crin Antonescu, a Ponta vezette Szociáldemokrata Párttal (PSD) koalícióban kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kedden este, a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) vezetőinek értekezletét követően leszögezte: a PNL határozottan ellenzi a szolidaritási adó bevezetését, mivel az csupán jelentéktelen többletbevételt hozna az államkasszába.
Antonescu kifejtette, már csak azért sem támogatják a tervet, mert ragaszkodnak az egykulcsos adóhoz, ráadásul az USL egyik fő ígérete az volt, hogy nem emel adókat. „Mélyreható intézkedések szükségesek, amelyek ténylegesen képesek elősegíteni a munkahelyteremtést, ezáltal pedig a költségvetés bevételeinek növekedését is” – hangsúlyozta Antonescu. Az egyeztetést követően Ponta közölte: miután felvetését a liberálisok elvetették, azt mondta nekik: ezek után a költségvetés-kiegészítéskor ne számítsanak egy banira sem. „Még gondolkodunk a dolgon” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: igazságtalannak tartja, hogy miközben egy orvos vagy egy tanár havi 1500 lejt keres, egy állami cég igazgatója vagy egy minisztériumi osztályvezető tízezer lejt is megkereshet havonta.
Kormányzati források szerint a 4000 lej felett kereső közalkalmazottak 10 százalékos szolidaritási adóval történő sújtása csupán 10 millió lejes többletbevételt jelentene az államkassza számára, ha viszont a magánszférában is alkalmaznák, valamint a 4000 lej fölötti nyugdíjakra is, akkor az összeg már elérné a 200 millió lejt. Ha csak az 5000 lej feletti keresettel rendelkező közalkalmazottakra vetnék ki, akkor a bevétel mintegy 5 millió lej lenne. Az idei költségvetés értelmében a kormány 46,2 milliárd lejt szánt a közalkalmazottak bérköltségeinek fedezésére.
Elemzések szerint egy ilyen többletadó nyomán befolyó összegek jelentéktelenek lennének, ráadásul fennáll a veszély, hogy a jól felkészült, tapasztalt közalkalmazottak a bevezetése esetén távoznak a közszférából, és a magánszektorban keresnének munkát. Mint arról beszámoltunk, Victor Ponta kormányfő hétfőn, majd kedden is fölvetette a szolidaritási adó ötletét. A miniszterelnök nem csupán a közintézmények dolgozóit sújtaná az új adónemmel, hanem az összes olyan vállalat alkalmazottait is, amelyben az állam egyedüli tulajdonos vagy főrészvényes. Az így befolyó összegeket a kormányfő az energiaár-támogatásokra vagy az újraszámolt katonai nyugdíjak biztosítására szánná. Ponta még tavaly júniusban vetette fel, hogy a kormány újabb, 16 százalékos adó kivetésén gondolkodik azon közalkalmazotti bérekre és nyugdíjakra, amelyek meghaladják a 4500 lejt. Az új adónemet csak a 4500 lej fölötti összegre vetették volna ki.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.