
2013. április 10., 20:232013. április 10., 20:23
Crin Antonescu, a Ponta vezette Szociáldemokrata Párttal (PSD) koalícióban kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kedden este, a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) vezetőinek értekezletét követően leszögezte: a PNL határozottan ellenzi a szolidaritási adó bevezetését, mivel az csupán jelentéktelen többletbevételt hozna az államkasszába.
Antonescu kifejtette, már csak azért sem támogatják a tervet, mert ragaszkodnak az egykulcsos adóhoz, ráadásul az USL egyik fő ígérete az volt, hogy nem emel adókat. „Mélyreható intézkedések szükségesek, amelyek ténylegesen képesek elősegíteni a munkahelyteremtést, ezáltal pedig a költségvetés bevételeinek növekedését is” – hangsúlyozta Antonescu. Az egyeztetést követően Ponta közölte: miután felvetését a liberálisok elvetették, azt mondta nekik: ezek után a költségvetés-kiegészítéskor ne számítsanak egy banira sem. „Még gondolkodunk a dolgon” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: igazságtalannak tartja, hogy miközben egy orvos vagy egy tanár havi 1500 lejt keres, egy állami cég igazgatója vagy egy minisztériumi osztályvezető tízezer lejt is megkereshet havonta.
Kormányzati források szerint a 4000 lej felett kereső közalkalmazottak 10 százalékos szolidaritási adóval történő sújtása csupán 10 millió lejes többletbevételt jelentene az államkassza számára, ha viszont a magánszférában is alkalmaznák, valamint a 4000 lej fölötti nyugdíjakra is, akkor az összeg már elérné a 200 millió lejt. Ha csak az 5000 lej feletti keresettel rendelkező közalkalmazottakra vetnék ki, akkor a bevétel mintegy 5 millió lej lenne. Az idei költségvetés értelmében a kormány 46,2 milliárd lejt szánt a közalkalmazottak bérköltségeinek fedezésére.
Elemzések szerint egy ilyen többletadó nyomán befolyó összegek jelentéktelenek lennének, ráadásul fennáll a veszély, hogy a jól felkészült, tapasztalt közalkalmazottak a bevezetése esetén távoznak a közszférából, és a magánszektorban keresnének munkát. Mint arról beszámoltunk, Victor Ponta kormányfő hétfőn, majd kedden is fölvetette a szolidaritási adó ötletét. A miniszterelnök nem csupán a közintézmények dolgozóit sújtaná az új adónemmel, hanem az összes olyan vállalat alkalmazottait is, amelyben az állam egyedüli tulajdonos vagy főrészvényes. Az így befolyó összegeket a kormányfő az energiaár-támogatásokra vagy az újraszámolt katonai nyugdíjak biztosítására szánná. Ponta még tavaly júniusban vetette fel, hogy a kormány újabb, 16 százalékos adó kivetésén gondolkodik azon közalkalmazotti bérekre és nyugdíjakra, amelyek meghaladják a 4500 lejt. Az új adónemet csak a 4500 lej fölötti összegre vetették volna ki.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.