
2013. április 10., 20:232013. április 10., 20:23
Crin Antonescu, a Ponta vezette Szociáldemokrata Párttal (PSD) koalícióban kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kedden este, a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) vezetőinek értekezletét követően leszögezte: a PNL határozottan ellenzi a szolidaritási adó bevezetését, mivel az csupán jelentéktelen többletbevételt hozna az államkasszába.
Antonescu kifejtette, már csak azért sem támogatják a tervet, mert ragaszkodnak az egykulcsos adóhoz, ráadásul az USL egyik fő ígérete az volt, hogy nem emel adókat. „Mélyreható intézkedések szükségesek, amelyek ténylegesen képesek elősegíteni a munkahelyteremtést, ezáltal pedig a költségvetés bevételeinek növekedését is” – hangsúlyozta Antonescu. Az egyeztetést követően Ponta közölte: miután felvetését a liberálisok elvetették, azt mondta nekik: ezek után a költségvetés-kiegészítéskor ne számítsanak egy banira sem. „Még gondolkodunk a dolgon” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: igazságtalannak tartja, hogy miközben egy orvos vagy egy tanár havi 1500 lejt keres, egy állami cég igazgatója vagy egy minisztériumi osztályvezető tízezer lejt is megkereshet havonta.
Kormányzati források szerint a 4000 lej felett kereső közalkalmazottak 10 százalékos szolidaritási adóval történő sújtása csupán 10 millió lejes többletbevételt jelentene az államkassza számára, ha viszont a magánszférában is alkalmaznák, valamint a 4000 lej fölötti nyugdíjakra is, akkor az összeg már elérné a 200 millió lejt. Ha csak az 5000 lej feletti keresettel rendelkező közalkalmazottakra vetnék ki, akkor a bevétel mintegy 5 millió lej lenne. Az idei költségvetés értelmében a kormány 46,2 milliárd lejt szánt a közalkalmazottak bérköltségeinek fedezésére.
Elemzések szerint egy ilyen többletadó nyomán befolyó összegek jelentéktelenek lennének, ráadásul fennáll a veszély, hogy a jól felkészült, tapasztalt közalkalmazottak a bevezetése esetén távoznak a közszférából, és a magánszektorban keresnének munkát. Mint arról beszámoltunk, Victor Ponta kormányfő hétfőn, majd kedden is fölvetette a szolidaritási adó ötletét. A miniszterelnök nem csupán a közintézmények dolgozóit sújtaná az új adónemmel, hanem az összes olyan vállalat alkalmazottait is, amelyben az állam egyedüli tulajdonos vagy főrészvényes. Az így befolyó összegeket a kormányfő az energiaár-támogatásokra vagy az újraszámolt katonai nyugdíjak biztosítására szánná. Ponta még tavaly júniusban vetette fel, hogy a kormány újabb, 16 százalékos adó kivetésén gondolkodik azon közalkalmazotti bérekre és nyugdíjakra, amelyek meghaladják a 4500 lejt. Az új adónemet csak a 4500 lej fölötti összegre vetették volna ki.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.