
2013. április 10., 20:232013. április 10., 20:23
Crin Antonescu, a Ponta vezette Szociáldemokrata Párttal (PSD) koalícióban kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kedden este, a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) vezetőinek értekezletét követően leszögezte: a PNL határozottan ellenzi a szolidaritási adó bevezetését, mivel az csupán jelentéktelen többletbevételt hozna az államkasszába.
Antonescu kifejtette, már csak azért sem támogatják a tervet, mert ragaszkodnak az egykulcsos adóhoz, ráadásul az USL egyik fő ígérete az volt, hogy nem emel adókat. „Mélyreható intézkedések szükségesek, amelyek ténylegesen képesek elősegíteni a munkahelyteremtést, ezáltal pedig a költségvetés bevételeinek növekedését is” – hangsúlyozta Antonescu. Az egyeztetést követően Ponta közölte: miután felvetését a liberálisok elvetették, azt mondta nekik: ezek után a költségvetés-kiegészítéskor ne számítsanak egy banira sem. „Még gondolkodunk a dolgon” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: igazságtalannak tartja, hogy miközben egy orvos vagy egy tanár havi 1500 lejt keres, egy állami cég igazgatója vagy egy minisztériumi osztályvezető tízezer lejt is megkereshet havonta.
Kormányzati források szerint a 4000 lej felett kereső közalkalmazottak 10 százalékos szolidaritási adóval történő sújtása csupán 10 millió lejes többletbevételt jelentene az államkassza számára, ha viszont a magánszférában is alkalmaznák, valamint a 4000 lej fölötti nyugdíjakra is, akkor az összeg már elérné a 200 millió lejt. Ha csak az 5000 lej feletti keresettel rendelkező közalkalmazottakra vetnék ki, akkor a bevétel mintegy 5 millió lej lenne. Az idei költségvetés értelmében a kormány 46,2 milliárd lejt szánt a közalkalmazottak bérköltségeinek fedezésére.
Elemzések szerint egy ilyen többletadó nyomán befolyó összegek jelentéktelenek lennének, ráadásul fennáll a veszély, hogy a jól felkészült, tapasztalt közalkalmazottak a bevezetése esetén távoznak a közszférából, és a magánszektorban keresnének munkát. Mint arról beszámoltunk, Victor Ponta kormányfő hétfőn, majd kedden is fölvetette a szolidaritási adó ötletét. A miniszterelnök nem csupán a közintézmények dolgozóit sújtaná az új adónemmel, hanem az összes olyan vállalat alkalmazottait is, amelyben az állam egyedüli tulajdonos vagy főrészvényes. Az így befolyó összegeket a kormányfő az energiaár-támogatásokra vagy az újraszámolt katonai nyugdíjak biztosítására szánná. Ponta még tavaly júniusban vetette fel, hogy a kormány újabb, 16 százalékos adó kivetésén gondolkodik azon közalkalmazotti bérekre és nyugdíjakra, amelyek meghaladják a 4500 lejt. Az új adónemet csak a 4500 lej fölötti összegre vetették volna ki.
Sok romániai lakos kénytelen pénzügyi okokból átalakítani étkezési szokásait – derül ki egy, a The Access Alliance kezdeményezésére készült felmérésből.
A kiskereskedelmi forgalom 2026 januárjában 6,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest Romániában, ami a világjárvány óta a legnagyobb visszaesés – jelentette ki pénteken Feliciu Paraschiv.
A közel-keleti konfliktus miatt fokozódó energiapiaci bizonytalanságra reagálva a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tízpontos intézkedéscsomagot javasol az olajfogyasztás csökkentésére.
Minden eddiginél nagyobb mértékű drágulást eredményezett a romániai üzemanyagpiacon az iráni háború. Péntek reggelre a standard benzin literenkénti ára elérte a 9 lejt.
Drágulnak az építőanyagok is a közel-keleti háború miatt, egyes esetekben 15%-kal emelkednek a romániai árak.
Ismét új gócpont jelent meg a romániai sertéspestis-térképen: szerdán Temes megyében regisztrálták a legfrissebb fertőzést. A jelenség azonban messze nem elszigetelt eset, hanem egy évek óta visszatérő, makacs probléma része.
A költségvetési hiányt korrigálni kell, ellenkező esetben Románia elveszítheti, amit az elmúlt hónapokban elért, beleértve a hitelességét, a külső piacokhoz való hozzáférését és a befektetésre ajánlott országminősítést – jelentette ki Mugur Isărescu.
Stabil és ellátási szempontból jól működik a romániai üzemanyagpiac, a biztonsági készletek feltöltöttsége meghaladja a 102 százalékot – tájékoztatott csütörtökön az energiaügyi minisztérium.
Februárban 1,6 ponttal 48,4-re nőtt a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte csütörtökön a CFA Románia Egyesület.
A nyers adatok szerint januárban 2,4 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 0,9 százalékkal csökkent az építőipari termelés Romániában éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).