
2009. február 04., 07:112009. február 04., 07:11
A hírügynökségek szerint a munkáltatók képviselői elégedetten távoztak a tárgyalásról, mivel az eredeti válságellenes csomagba két követelésüket is sikerült belefoglaltatniuk. Így az idei év második negyedétől nem kell adózniuk az újrabefektetett tőkéjük után, és a kis- és közepes vállalkozások garanciaalapjának és a viszontgarancia-alapjának működőképessé tételét is sikerült kivívniuk.
Nem jártak azonban ekkora sikerrel a szakszervezeti tömörülések képviselői. Mindössze annyival kellett beérniük, hogy áprilisig a kormány mindenképp befagyasztja béreiket, s április 15. után tárgyalhatnak ismét arról, hogy a két részletben ígért 5 százalékos béremelésnél részesülhetnek-e többen. Ehhez ugyanis – mint elhangzott – figyelembe kell venni az ország első negyedévi gazdasági eredményeit és az akkori pénzügyi előrejelzéseket.
„Nem módosult az a kitétel, hogy az idei év folyamán a nyugdíjak két részletben 5 százalékkal nőnek. Abban azonban sikerült megállapodásra jutnunk, hogy a közalkalmazottak béremelési követeléseit április második felében újratárgyaljuk az első negyedévi pénzügyi eredmények függvényében. A mutatók pedig még akár azt is lehetővé tehetik majd, hogy visszamenőleg, április elsejétől alkalmazzuk a módosított béremelési százalékarányt” – nyilatkozta a tárgyalások után Marian Sârbu munkaügyi miniszter.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a kormány által csütörtökön elfogadott költségvetés-tervezet értelmében a közalkalmazottak bére és a nyugdíjasok havi járandósága az idei év folyamán mindössze 5 százalékkal nő, áprilisban 3 százalékkal, míg októberben 2 százalékkal kapnak majd nagyobb fizetést.
A kormány és a szakszervezetek közötti tárgyalások kényes témája volt a pótlékok és a juttatások kérdése, ez utóbbiaknak ugyanis a kabinet „hadat üzent” a kiadások csökkentése érdekében. Ám egyes közalkalmazottak esetében ezek a pótlékok teszik ki a jövedelem nagy részét, meghaladják az alapfizetés összegét is. A kormányfő a tárgyalások előtt bejelentette, hogy idén megvonják a közalkalmazottaktól ezeket a pótlékokat. Boc a szakszervezetekkel folytatott tárgyalás után azonban árnyalta álláspontját. Leszögezte, hogy a Munka Törvénykönyv által szabályozott pótlékokhoz a kormány nem nyúl. A szakszervezetek viszont elfogadták, hogy a következő időszakban közösen kidolgozzanak egy sürgősségi kormányrendeletet, amely részben eltöröl majd egyes pótlékokat, másokat pedig csak csökkent.
„Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) nem ért egyet az állami büdzsé és a társadalombiztosítási költségvetés-tervezettel” – áll az érdekvédelmi szervezet tegnap közzétett állásfoglalásában. Jobban szeretnék, ha egy későbbi időpontban kerülne a parlament elé a büdzsétervezet, mintsem hogy egy „elhamarkodott, ostoba, bonyodalmakat eredményező” tervezettel kelljen szembesülniük a döntéshozóknak.
„A BNS megérti, hogy az országnak mielőbb szüksége van a 2009-es büdzsére, és bármikor, bármilyen órában készek vagyunk részt venni újabb egyeztetéseken. Azonban ehhez még szükségünk van néhány adatra a kormánytól” – mutatnak rá közleményükben. Hozzáteszik: a hétfő esti egyeztetésen a szakszervezeti tömörülés elutasította a büdzsétervezet jelenlegi formáját, és további adatokat igényelt a részletek megértése végett.
„Trükknek tartjuk azt az általánosító megfogalmazást, miszerint a társadalmi partnerek a hétfői egyeztetésen rábólintottak volna arra, hogy a költségvetés-tervezetet jelenlegi formájában továbbítani lehet a parlament elé. Továbbá manipulációnak tartjuk, hogy a kormány megtagadta, hogy növelje a fő hitelutalványozók humán erőforrással járó költségeit” – fogalmaznak.
Marius Petcu, a CNSLR Frăţia szakszervezeti tömörülés elnöke még hétfő este, a tárgyalásokat követően úgy nyilatkozott, hogy az érdekvédelmiek elutasították a kormány bérbefagyasztásra vonatkozó javaslatát, ám beleegyeztek abba, hogy április második felében a gazdasági helyzet függvényében újratárgyalják a béremelési követeléseket.
Ellenben Aurel Cornea, a Román Demokratikus Szakszervezeti Konföderáció (CSDR) alelnöke leszögezte, a CSDR volt az egyetlen érdekvédelmi tömörülés, amely a kormány képviselőivel folytatott tárgyaláson elutasította a költségvetés jelenlegi tervezetét, és abba sem ment bele, hogy csak április után lehessen újratárgyalni a költségvetési alkalmazottak béremelési követeléseit.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.