Jelentős ellentmondások vannak a kormány autópályatervei és a Dan Şova közlekedésügyi miniszter által korábban bejelentett infrastrukturális elképzelések között: míg a tárcavezető nemrég arról beszélt, hogy hat év múlva Románia sztrádahálózatának hossza eléri a 2400 kilométert, egy kormányzati dokumentum szerint 2020-ig ezer kilométernél is rövidebb autópályán haladhatunk majd az országban.
2014. április 17., 15:592014. április 17., 15:59
A közlekedésügyi minisztérium szerdán hozta nyilvánosságra a közúti, vasúti, légi és hajózási infrastruktúrára vonatkozó átfogó beruházási tervét, amely összesen 530 – a tárca, illetve a kabinet számára prioritásként kezelendő – projektet tartalmaz.
Victor Ponta miniszterelnök a kabinet szerdai ülésén elmondta: a tervet május 15-ig bocsátották közvitára, majd „a szükséges eljárásokat követően” a kormány a konkrét intézkedéseket elküldi az Európai Bizottságnak. „Így végre tisztán láthatjuk, hogy mely projekteket kell prioritásként kezelnünk, illetve melyek esetében pályázhatunk európai uniós finanszírozásra” – magyarázta a kormányfő.
Az átfogó terv szerint Romániában 2020-ig összesen 993 kilométer autópályát építenek ki, holott Dan Şova a múlt héten még úgy nyilatkozott: a hazai sztrádahálózat hossza 2020-ig 2440 kilométer lesz, sőt ígérete szerint a munkálatok 90 százaléka – 1500 kilométer autópálya – már 2018-ig elkészül. Eszerint a következő esztendőkben a kormánynak évente 300 kilométer sztrádát kellene építenie. A tárcavezető erről egy, a romániai infrastruktúráról szóló rendezvényen beszélt.
Az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) legutóbbi adatai szerint egyébként jelenleg az ország használatban lévő autópálya-hálózata 646 kilométer, ebből 242 kilométert az elmúlt két évben adtak át. A Ponta-kormány tavaly hat – összesen 247 kilométernyi – szakasz megépítésére írt ki versenytárgyalást, a tervek szerint pedig idén ugyancsak hat projektre – 375 kilométernyi sztráda kivitelezésére – hirdetnek licitet.
A közlekedésügyi tárca által szerdán bemutatott átfogó infrastrukturális terv kidolgozásában a kormány tanácsadója az amerikai AECOM vállalat, amely 9,5 millió lej értékű megállapodást kötött a román állammal. A kormány az elképzelések szerint június végén fogadja el a tervet, amelyet a továbbiakban az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia. A több mint félezer projekt 43 százaléka a közúti, míg 36 százaléka a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére vonatkozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!