2009. augusztus 27., 09:192009. augusztus 27., 09:19
A kormány két héttel elhalasztja a parlament előtti felelősségvállalást a főként gazdasági és oktatási jogszabályokat tartalmazó törvénycsomagért – jelentette be tegnap Bogdan Hossu, az Alfe Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke a kormány képviselőivel folytatott megbeszélés után.
Amint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, a szakszervezetek ragaszkodtak ahhoz, hogy a kormány ne szeptember másodikán, hanem egy későbbi időpontban álljon ki a honatyák elé a törvénycsomaggal, hogy addig lehessen oly módon változtatni a jelenlegi szövegtervezeten, hogy az érvénybelépésekor minden félnek, a kormánynak, a szakszervezeteknek, illetve a munkáltatói szövetségeknek egyaránt megfeleljen. A két utóbbi tárgyalópartner főként a tervek szerint 2015-ben hatályba lépő egységes bérezési törvénytervezet kapcsán emelte fel a szavát.
| A költségvetés-kiigazítás nyomán csupán 126,24 millió lejjel csökkentik a személyzettel járó költségeket az állami intézményeknél. A legnagyobb csökkentéseket a belügyi, valamint a pénzügyi tárcánál és a SRI-nél eszközlik. A közigazgatási és belügyi tárca személyzettel járó költségeit 103 millió lejjel csökkentik, a pénzügyi tárca költségeit 33,3 millió lejjel, a Román Hírszerző Szolgálatnál (SRI) pedig 23,8 millió lejjel. Az állami büdzsé költségei összesen 5,2 milliárd lejjel csökkennek. |
Bogdan Hossu kedden leszögezte: nem tudnak egyetérteni a tervezett bértáblában szereplő szorzókkal. Hossu szerint az egyik legfontosabb célkitűzés az kell hogy legyen, hogy egy teljesen átlátható törvény szülessen, amelynek érvénybelépését követően a közalkalmazottak között nem lesznek külön privilégiumoknak örvendő osztályok, hanem a törvény mindenkire egyformán vonatkozik majd. Eközben a munkáltatók úgy ítélik meg, hogy az egységes bérezési törvény megfelelő, azonban azzal nem tudnak egyetérteni – hangsúlyozták –, hogy gazdasági növekedés nélkül is emelkedjen a minimálbér. Szerintük ez inflációhoz, illetve a vállalkozások alaptőke-csökkenéséhez vezetne.
Hossu tegnap közölte, a kormány másodikán ugyan beterjeszti a parlament elé a törvénytervezeteket, de ekkortól a honatyáknak két hét áll a rendelkezésére, hogy megvitassák a szöveget, s módosító javaslatokat nyújtsanak be. Hogy ezek bekerülnek-e majd a végleges formába, az a kormány képviselőin múlik. Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke eközben arról tájékoztatott, a kormány úgy döntött, hogy szeptember másodikán csupán politikai álláspontját fejti ki a törvénycsomag kapcsán.
Hasonlóképpen nyilatkozott a tegnapi kormányülésen Emil Boc miniszterelnök, aki azonban fontosnak tartotta kiemelni, hogy a tervezet benyújtásával tulajdonképpen szeptember másodikán el is kezdődik a felelősségvállalás procedúrája. Ugyanis – hangsúlyozta – a felelősségvállalásnak több szakasza van: a kormány döntést hoz, benyújtja a törvénytervezeteket a parlament elé, megvitatja az esetleges módosító javaslatokat, végül a plénum elé áll, s felelősséget vállal a törvénytervezet végső formájáért.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.