Fotó: Haáz Vince
Ha akarnak, akár hetven éves korukig is dolgozhatnak a közalkalmazottak, amennyiben életbe lép a Cîțu-kormány által szerdán elfogadott törvénytervezet. Ugyanez a jogszabálytervezet tiltja a fizetés és a nyugdíj halmozását.
2021. június 09., 16:462021. június 09., 16:46
2021. június 09., 17:002021. június 09., 17:00
Nem halmozhatják többé a nyugdíjat és a fizetést a közszférában dolgozók – az erről szóló törvénytervezetet szerdai ülésén fogadta el a bukaresti kormány. A tiltás ezzel még nem lép hatályba, hanem a parlamentnek is el kell fogadnia, illetve Klaus Iohannis államfőnek is ki kell hirdetnie. Úgy tűnik viszont, hogy valószínűleg nem kell sokáig várni a jogszabályra,
„A kormány elfogadta a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a nyugdíjkorhatárt elért személyek számára, hogy folytassák tevékenységüket. A jogszabályjavaslat, amely sürgősségi eljárással megy tovább a parlament elé, megtiltja a fizetés és a nyugdíj halmozását, és ezzel egyidőben előírja, hogy a nyugdíjkorhatár opcionálisan kitolható 70 éves korig” – jelentette be a miniszterelnök a kormányülés után.
A törvénytervezet így fogalmaz: „szem előtt tartva a költségvetési megszorításokat és a munkavállalókkal járó költségvetési kiadások csökkentését,
Ezért a közszférában a tevékenység folytatása a nyugdíj folyósításának a felfüggesztésével jár”.
A jogszabályjavaslat szerint tehát a már nyugdíjas, de még a közszférában munkát vállaló személyeknek lehetőségük lesz 70 éves korukig aktív életet folytatni, ám tényleges nyugdíjazásukig kénytelenek lesznek lemondani az időskori juttatásról. A tervezet szerint ugyanis
Azoknak, akik ezután érik el a törvényes nyugdíjkorhatárt, a munka folytatásáról szóló kérést a törvényes nyugdíjkorhatár betöltése előtt legalább 30 nappal iktatniuk kell. A „hosszabbítás” ugyanakkor nem jelenti azt, hogy 70 éves korukig kötelesek dolgozni, menet közben bármikor nyugdíjba mehetnek, ehhez 60 nappal a nyugdíjazás időpontja előtt kérvényt kell benyújtaniuk munkáltatójukhoz. Mint ismeretes,
amelyet a hónap elején küldtek el Brüsszelbe, jelenleg pedig az Európai Bizottság jóváhagyására vár.
A dokumentum szerint a nyugdíjkorhatár megemelése opcionális lesz. Emellett új indexálási rendszert dolgoznak ki az időskori juttatás megemelésére, és módosítják az előrehozott nyugdíjazás feltételeit is. Az új nyugdíjtörvény a korábbi bejelentések értelmében 2023-tól léphet hatályba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!