Fotó: Gov.ro
Elfogadta az idei központi költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés tervezetét pénteki ülésén a bukaresti kormány, amely idén a GDP 7,16 százalékára rugó államháztartási hiánnyal számol, miután Románia a tavalyi évet 9,79 százalékos deficittel zárta.
2021. február 19., 21:002021. február 19., 21:00
2021. február 19., 21:302021. február 19., 21:30
A Florin Cîțu liberális miniszterelnök vezette koalíciós kabinet a büdzsé megtervezésénél 4,3 százalékos gazdasági növekedést, 2,4 százalékos inflációt, 310 ezer munkanélkülit és 3100 lejes nettó átlagbért vett alapul. A kormány számításai szerint Románia csak 2024-ben tudja – a maastrichti (uniós) kritériumokban előírt – 3 százalék alá szorítani a deficitet: jövőre 5,84, 2023-ban pedig 4,37 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számolnak.
Florin Cîţu a kormányülést követően azt mondta: a tervezet megtárgyalásának menetrendjéről a két ház házbizottságai döntenek. „Remélem, hogy a parlament minél hamarabb elfogadja a költségvetést” – jelentette ki a miniszterelnök. A kormányfő közölte: a büdzsé sarokszámain nem változtattak, csak néhány tételt csoportosítottak át konkrét projektekre a kormány tartalékalapjából.
A több mint 7 százalékos hiánycélhoz is a kiadási előirányzatok jelentős csökkentésére volt szükség. Erre az évre már korábban befagyasztották a közalkalmazotti béreket, csütörtökön pedig további takarékossági intézkedésekről fogadott el sürgősségi rendeletet a román kormány: az 1442 lejes nyugdíjpont értéke 2021-ben nem növekszik, az egyetemi hallgatók szabadjegy helyett csak 50 százalékos kedvezményt kapnak a vasúton, idén nem bocsátanak ki újabb üdülési utalványokat (a felhasználatlan korábbiak viszont érvényesek maradnak), és megvonják a prefektusi hivatalok alkalmazottainak 30 százalékos Covid-pótlékát.
Florin Cîţu korábban többször beszélt arról, hogy a közszférában a többi indokolatlan bérpótlékot is le kell faragni, az elképzelés azonban a koalíciós pártok ellenállásába ütközött, hiszen érzékenyen érintené a frissen kinevezett állami tisztségviselőiket. A miniszterelnök pénteki sajtóértekezletén az ezt firtató újságírói kérdésre azt válaszolta: a munkaügyi minisztérium új közalkalmazotti bértörvényt dolgoz ki, amely a teljesítményhez köti a – jelenleg többnyire automatikusan kiosztott – bérpótlékok megítélését. Arra is utalt, hogy meg kell szüntetni azokat a kivételeket, amelyek az államfőénél nagyobb fizetéseket eredményeznek a közszférában. Arra a kérdésre viszont, hogy már idén hatályba lép-e az új bértörvény, Cîţu kitérő választ adott.
A kormány 174 milliárd lejes költségvetési bevételt és 326 milliárd lejes kiadást irányzott elő, a deficit mértéke pedig több mint 87 milliárd lej. A társadalombiztosítási költségvetés tervezete 90 milliárd lejes bevételeket és kiadásokat irányoz elő. A két törvénytervezet jövő héten kerül a parlament elé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!