Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Szeptembertől kezdődően lépcsőzetesen, fél évente 20 százalékkal emelik Romániában a családi pótlékot a következő két évben – az erről szóló sürgősségi rendeletet pénteki ülésén fogadta el a bukaresti kormány.
2020. július 31., 22:502020. július 31., 22:50
2020. július 31., 22:552020. július 31., 22:55
A rendelet indoklása szerint
Ehhez a koronavírus-járvány okozta előre nem látott kiadások miatt 2,3 milliárd lej hiányzik az idei költségvetésből – olvasható az indoklásban.
A nyugdíjemelés forgatókönyve 10 százalékos növekedéssel indul el a minisztériumból, de előfordulhat, hogy a kormányfő úgy dönt, legyen nagyobb az emelés mértéke, végsősoron politikai döntésről van szó – jelentette ki Florin Cîțu pénzügyminiszter.
Ahhoz, hogy fenntartható legyen a családi pótlék emelése, amelynek megduplázása 6,6 milliárd lejes évi többletterhet jelent a román költségvetésnek, a bukaresti kormány a törvényi előírás lépcsőzetes bevezetéséről döntött, és ennek megfelelően módosította a családi pótlék megduplázását előíró törvényt.
Romániában a kormány azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletekkel avatkozhat be a törvényhozási folyamatba, ezeket később a parlament megerősítheti, módosíthatja, vagy elvetheti. Az idei 20 százalékos emelést követően 2021-ben és 2022-ben is január elsejétől, illetve július elsejétől kezdődően további 20-20 százalékkal emelik a juttatást.
A gyermekpénz megduplázásáról szóló törvényt nem sokkal ellenzékbe vonulása után szavazta meg a – szövetségesei révén a parlamentben többséggel rendelkező – Szociáldemokrata Párt (PSD), amely most arra hivatkozva fenyegeti bizalmatlansági indítvánnyal a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) kisebbségi kormányát, hogy „nem hajlandó” megkétszerezni a családi pótlékot, illetve nem hajtja végre az előző PSD-kormányok idején erre az évre előirányzott 40 százalékos nyugdíjemelést.
Idén önkormányzati és parlamenti választásokat is tartanak Romániában. A gazdasági elemzők és nemzetközi pénzintézetek arra figyelmeztettek, hogy a „populista” intézkedések következtében a deficit akár a 10 százalékot is elérheti. Romániában az államháztartási hiány már az első fél évben elérte a GDP 4,17 százalékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!