A Marosvásárhelyről frissen érkezett műtrágyaszállítmány a jövő évi termést alapozza meg
Fotó: Makkay József
A román–magyar határ közelében fekvő Pécska messze földön híres termőföldje napjainkban több tucat jól működő családi agrárvállalkozást tart el. Az egykori termelőszövetkezetek romjain felépülő modern farmok nyugat-európai színvonalon termelnek. A Dancu házaspár ezerhektáros gazdaságában jártunk.
2020. november 01., 15:272020. november 01., 15:27
2020. november 01., 17:492020. november 01., 17:49
Az Arad megyei Pécska mintegy 15 ezer hektárnyi, csernozjom típusú talajban igen gazdag szántóföldje az ország legértékesebb termőterületei közé tartozik. A Ceaușescu-rendszerben mezőgazdasági termelőszövetkezetei sorra kapták a legmagasabb állami kitüntetéseket, vezetői – közöttük Kőműves Antal és Csíki Edgár – a szocialista munka hősei voltak. Erdélyben itt születtek a legmagasabb hektárátlagok gabonafélékből és más szántóföldi haszonnövényekből, másrészt a termelőszövetkezetek melléküzemágai sok családnak nyújtottak tisztes megélhetést.
Az új közösségi vállalkozások egymás között osztották el a volt termelőszövetkezetek ingatlanjait és gépparkját. Nem került sor a volt szövetkezeti tagok kárpótlására, viszont az értékes szántóterületet tagosítva, nagy parcellákban lehetett tovább művelni.
A kilencvenes években azonban bebizonyosodott, hogy ez a gazdálkodói modell sem válik sikertörténetté. A gazdák a föld megdolgozásának költségeit levonták a terméshozamból, a többit hazavitték, miközben beruházásra soha nem maradt pénz. Ennek az életképtelen és felbomló rendszernek a romjain alakultak ki az elmúlt 20-25 évben azok a több száz hektáros, magántulajdonban levő agrárvállalkozások, amelyek meghatározzák a 11 ezres lélekszámú, 27 százalékban magyarok által lakott városka mezőgazdaságát.
A több tucat, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó pécskai farm néhány száz hektáron termel. A magyar családok közül a Dancu házaspár ezerhektáros gazdasága a legnagyobb, amelyből
Az őszi betakarítások hajrájában a cég könyvelését végző Dancu Angéla az egykori pécskai állami mezőgazdasági vállalatnál dolgozott közgazdászként. Ott ismerte meg Bihar megyéből származó férjét, Dancu Jánost, akit a kolozsvári agrártudományi egyetem általános mezőgazdasági mérnöki szakának elvégzése után helyeztek ki Pécskára. „Vállalkozásunk története a rendszerváltás után kezdődött, amikor az állami vállalatban megszűnt az állásunk.
– foglalja össze dióhéjban családi vállalkozásuk történetét. Amelyben immár részt vállal a mezőgazdasági mérnöki szakot végzett, 25 éves Zsolt fiuk is, aki továbbvinné a céget.
A modern gépparkot a farm székhelyén vesszük szemügyre a lakásuktól mintegy három kilométerre fekvő telephelyen, ahol nemcsak a legkorszerűbb nyugat-európai gyártmányú erőgépek és különböző mezőgazdasági felszerelések sorakoznak az udvaron, hanem gabonasilók is épültek.
Angéla asszony szerint pályázatok nélkül esélytelen lett volna nagy kapacitású, modern gépparkot vásárolni, amely a gyors és pontos szezonmunkák elvégezéséhez nélkülözhetetlen.
Mezőgéppark a Dancu család farmján. A legtöbb felszerelést pályázatok segítségével vásárolták
Fotó: Makkay József
A jövedelmezőségről beszélgetve kiderül, mennyire bonyolult ekkora nagyságú területen is úgy termelni, hogy a vállalkozó elképzelései megvalósuljanak. Az utóbbi két év nem kedvezett a szalmás gabonák termesztésének, mert a kitartó szárazság miatt csupán 4000-4500 kilogrammos átlagtermés lett kenyérgabonából. Ez Erdély más részein szép hozam, jó években azonban Pécskán megterem 7-8 tonna is hektáronként. Vendéglátóm szerint a több lábon állás nemcsak a vetésforgó miatt fontos, hanem az évről évre változó árak is ezt indokolják.
amikor a legfontosabb gabonafélék hozama az elvárt szint alatt alakul.
Ilyen sikeres haszonnövény volt éveken át a cukorrépa, amíg meg nem szűnt a nagyváradi cukorgyár, amellyel hosszú időn át szerződéses viszonyban álltak. Egy évig még megpróbálkoztak a marosludasi cukorgyárral is, de a jó felvásárlási ár és a pluszban kapott állami támogatás sem tette kifizetődővé a több mint háromszáz kilométeres távolságra történő szállítást. Így megmaradtak a szokásos haszonnövényeknél: búza, sörárpa, kukorica, repce és napraforgó. Jó átlaghozam mellett mindenik jól jövedelmez. Az országhatár közelsége miatt előfordul, hogy Magyarországra értékesítik terményeiket.
– magyarázza Dancu Angéla.
Az üzletasszony azt is elmondja, a jövedelmezőség sokban függ attól, mikor értékesítik a gabonát. Az első években, amikor nem volt pénzük beruházásokra, már aratás előtt eladták a búzát és az árpát, hogy minél hamarabb pénzhez jussanak. Amióta pályázati pénzekből gabonasilókat építettek, jóval eredményesebben gazdálkodnak, mert ki tudják várni a legoptimálisabb értékesítési időszakot. Ami lehet késő ősszel, télen vagy a következő év tavaszán.
Az öt-hat főállású mezőgépész mellett Dancu Zsolt is egyre többet ül legmodernebb traktoruk nyergében, amelynek GPS-beállításaihoz csak ő ért. Az új generációs mezőgépek kezelése bonyolult feladat, a mezőgépészek azonban mindenbe beletanulnak. A mintegy 20 × 20 kilométeres területen fekvő parcellák megközelítése sem könnyű feladat, hiszen van, amikor órákba telik egyik határrészből átmenni a másikba. Vendéglátóm szerint azonban
Szerencsésnek tartják magukat, hogy az egyre szárazabb időjárás ellenére földjeiket nem érte olyan aszálykár, mint amiről a tévéhíradók számoltak be Dél-Romániában.
Eddig ők sem öntöztek, azonban pár éve egy öntözési társulás keretében több farmer európai uniós pályázatot nyert a szomszédos Szemlak határában kiépítendő irrigációs rendszerre. A kommunizmus éveiben mintegy kétezer hektáron működött itt öntözőrendszer, ami a földek restitúciójának idején ment tönkre.
így várhatóan jövő nyártól a Maros vizéből lehet majd öntözni a környéken található mintegy 250 hektárnyi szántóterületüket is.
Dancu Angéla szerint a család számára a gazdálkodás életforma. „A férjem a farm nélkül el sem tudná képzelni az életét. Hat-hét éves kora óta a szülei mellett kinn van a mezőn, szülőfalujában ebbe nőtt bele, ezért lett agrárszakember. Abban reménykedünk, hogy a sok nehézség és a nagy erőpróbák árán összehozott családi vállalkozást fiunk fogja majd továbbvinni” – fogalmazza meg Dancuék reményeit a pécskai családi gazdaság pénzügyi dolgait felügyelő üzletasszony.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!