Megtöltik. A kiadások csaknem harmadát élelmiszerre és nem szeszes italokra fordítja a lakosság
Fotó: Pixabay.com
Minden valószínűség szerint az európai uniós átlagtól jócskán elmaradó romániai jövedelmeknek tudható be, hogy nálunk a legmagasabb a vásárlói kosárban az élelmiszerekre és nem szeszes italokra fordított összegek aránya.
2020. február 27., 12:502020. február 27., 12:50
A romániai lakosság vásárlói kosarában a legnagyobb az élelmiszerekre és nem szeszes italokra fordított összegek aránya – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által közzétett elemzésből. A Cursdeguvernare.ro portál által idézett tanulmány a vásárlói kosárnak a 2020-as évben várható alakulásáról ad előrejelzést. Eszerint Románia fölényesen „vezet”:
Az uniós átlag 16,04 százalék, a hasonlóképpen kommunista múlttal bíró Lengyelországban pedig 18,20 százalék. Az élelmiszereken belül érdemes ugyanakkor megnézni, hogy milyen magas a kenyérre fordított arány: a „bajnoki címet” jelentő 4,41 százalékos arányhoz képest az EU-átlag 1,11 százalék. Messze meghaladja ez az érték a Görögországban (1,85 százalék), Horvátországban (1,69 százalék), Bulgáriában (1,61 százalék) vagy Lettországban (1,51 százalék) mért szintet, miközben Lengyelországban a vásárlói kosár értékének alig 0,98 százaléka megy a mindennapi kenyérre.
A harmadik a lakásfenntartás és rezsi 9,03 százalékkal (uniós átlag 15,78 százalék), a negyedik helyen az egészségre fordított összegeket találjuk 7,56 százalékkal (EU-átlag 4,95 százalék).
Arányait tekintve sok pénz megy viszont az egészségre káros szeszes italra és dohányipari termékekre is – a 7,03 százalék nagyjából megegyezik a hasonló fejlettségű országokban regisztrált adatokkal, hiszen Litvániában 6,86 százalék, Bulgáriában pedig 6,37 százalék megy ezekre a termékekre. Az uniós átlag 4,44 százalék. Lényegesen többet fordít alkoholra és dohányipari termékekre a luxemburgi (9,84 százalék), a csehországi (9,09 százalék) vagy a magyarországi lakosság (8,59 százalék).
A hatodik legnagyobb összeget érdekes módon lakberendezésre, bútorzatra és háztartási gépekre költi a romániai lakosság – ez a kosár 6,83 százalékát jelenti, míg ruházati cikkekre és lábbelire nagyjából hasonló összeg, 6,27 százalék megy el.
távközlésre 5,09 százalék szemben az alig 3,04 százalékos EU-átlaggal, vendéglőkre és hotelekre a kiadások 3,96 százaléka jut az uniós 9,44 százalékhoz képest, oktatásra pedig a kosár 2,21 százalékát fordítja a romániai lakosság az uniós 1,04 százalékhoz képest.
Az arányok alakulása nagyban összefügg a jövedelem szintjével, ami igencsak szerény európai uniós összevetésben. Amint arról beszámoltunk, az Országos Statisztikai Intézet (INS) által nyilvánosságra hozott legfrissebb adatsorok szerint tavaly novemberben 5196 lej volt a bruttó romániai átlagbér. A nettó átlagfizetés 3179 lej volt. A reálbérindex 2019 novemberében az előző év azonos időszakához viszonyítva 109,8 százalékos volt, előző hónaphoz képest 101,8 százalékon, 1990 októberéhez mérten pedig 218,1 százalékon állt. A legnagyobb fizetések az elmúlt évek „gyakorlatához” hasonlóan az IT-szektorban voltak novemberben, ahol a nettó átlagbér elérte a 7610 lejt. A legkevesebbet eközben a készruhagyártásban dolgozók vihettek haza, az ágazati átlagfizetés 1803 lej volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!