2012. július 18., 09:502012. július 18., 09:50
Kelemen úgy tudja, hogy a vállalat Kézdivásárhelyről Bukarestbe helyezte át a beszerzési osztályát, a felső-háromszéki városban dolgozóknak pedig felajánlották, hogy a fővárosban folytassák a tevékenységet, ám egy részük ezt a lehetőséget visszautasította. A munkaügyi igazgató megkeresésére Lukács Edit, a Domo humánerőforrás-osztályának vezetője levélben válaszolt, közölve, az átszervezéssel a vállalat hatékonyságát próbálják növelni.
Mint a szakember rámutatott, az elmúlt évekhez viszonyítva csökkent a piac, tehát visszaesett az eladás, ezért a Domo kénytelen volt több üzletét bezárni, mert ezek nagy veszteséget generáltak, és veszélyeztették az üzletlánc stabilitását – 120 üzletükből húszra került lakat. A vállalat képviselője hangsúlyozta, a Domo központja továbbra is Kézdivásárhelyen van, ahol jelenleg 120 alkalmazottjuk dolgozik, míg az egész országban 1100 munkavállalót foglalkoztatnak.
Kelemen Tibor ugyanakkor arról is beszámolt, hogy Kovászna megyében a hatodik hónapja megszakítás nélkül csökken a munkanélküliség, jelenleg 7,71 százalékos a mutató. A nyilvántartásba vett állástalanok 82,3 százaléka, vagyis 5692-en nem kapnak munkanélküli-segélyt, állami támogatásban 1222-en részesülnek. Kovászna megyében az év elejétől 700 személlyel nőtt a foglalkoztatottak száma, jelenleg 48 035 munkavállalót tartanak nyilván. Eközben enyhén, 34 lejjel nőtt a bruttó átlagbér is, elérve a havi 1196 lejt.
Kelemen Tibor egyébként arra hívta fel a figyelmet, hogy a végzősök akkor is kapnak állami támogatást, ha nem szerezték meg az érettségi oklevelet. Eddig Kovászna megyében 167 friss végzős jelentkezett be a munkaügynél, közülük 11 fiatal nem szerezte meg az érettségi oklevelet. Az igazgató szerint a vidéki fiatalok kevésbé tájékozottak, ám augusztus végéig még minden végzős benyújthatja iratait, hogy fél évig kapja a havi 250 lejes támogatást. Az egyetemre készülőket is nyilvántartásba veszik hiszen egy-két hónapig ők is jogosultak a pénzre. Kelemen szerint a munkaerőpiacon azonos eséllyel indulnak a sikeresen és sikertelenül érettségizők, hiszen a cégvezetők szakképzetlen és szakképzett munkásként értékelik a jelentkezőket, nem érdekli őket, hogy érettségiztek vagy sem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Látogatottsági adatok