
Fotó: Agerpres
2011. november 22., 08:312011. november 22., 08:31
Florin Cazacu, Brád megyei jogú város szociáldemokrata párti polgármestere tegnap délben kezdett éhségsztrájkba. Mint mondja, a kormány nem utalta a fűtéshez szükséges kőolaj ellenértékét, így a település több mint 3 ezer háztartásában nem tudták idén még elindítani a távhőszolgáltatatást. „Segítségért folyamodtunk, mivel magunkra nem boldogulunk. De nem kaptuk meg, valószínűleg amiatt, hogy nem megfelelő a politikai színezetem” – részletezte az elöljáró.
Cazacu emlékeztetett, a kormány októberben a tartalékalapból mintegy 380 millió lejt utalt ki önkormányzatoknak fűtésszubvencióként, de Brád – ahol kőolajjal fűtenek, s ez az elöljáró szerint jóval költségesebb más megoldásoknál – nem szerepelt a listán. Pedig – tette hozzá Cazacu – legalább 3 millió lejre lenne szükségük, hogy a téli hónapok során fűteni tudjanak, ezt azonban a helyi költségvetésből nem tudják biztosítani. Az éhségsztrájkba lépő polgármester tegnap a helyi közgyűlést is összehívta, közölve, hogy a tiltakozás időszakára pihenőszabadságot vesz ki, a városvezetői teendők ellátását pedig az alpolgármesterre ruházta át. Az elöljáró egyébként városházi irodájában éhségsztrájkol.
Eközben a kisebbik ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben mandátumot nyert branyicskai polgármester, Teodor Lazăr azt rója fel a kormánynak, hogy szakemberek hiányában december elsejétől lakatot kénytelen tenni a községházára. Mint tegnap a Mediafax hírügynökségnek elmondta, az elmúlt időszakban a húszból hat alkalmazott hagyta ott az önkormányzatot, azóta pedig nincs szakember, aki a földtörvény előírásai szerint foglalkozna a visszaszolgáltatásokkal, nincs szociális védelmi szakértő – akinek egyebek mellett a fűtéstámogatások ügyével kellene foglalkoznia, s még gépkocsivezető sem áll a községháza rendelkezésére, aki C+E kategóriás jogosítvánnyal rendelkezne, hogy elvezethesse a település tulajdonában levő két teherautót, amivel a csúszásgátlót vagy az útjavításokra szánt kavicsot szállítanák.
Az elöljáró közölte, már jelezte a felmerült gondot Emil Boc kormányfőnek, Traian Igaş közigazgatási és belügyminiszternek, valamint a Hunyad megyei prefektusnak is, azonban az alkalmazottak távozásakor automatikusan befagyasztott állásokat azóta sem oldották fel. „Az itt maradottak hónapok óta próbálnak valamennyi feladatot elvégezni, azonban ha napi 14 órát dolgoznak, sem érnek a végére. Ezért úgy határoztunk, hogy nem költjük tovább a közpénzt, s december elsejétől bezárjuk a községházát” – szögezte le az elöljáró.
| Több pénz marad jövőre a helyi és megyei önkormányzatoknál – döntött tegnapi ülésén a kormánykoalíció. A kabinet ennek érdekében a költségvetés tervezetének kidolgozásával párhuzamosan módosítja a helyi adókra vonatkozó jogszabályt. A lépésre azt követően kerül sor, hogy az elmúlt héten a koalíciót alkotó pártok képviselői is nehezményezték, hogy túl kevés pénzt oszt vissza a kormány a helyi önkormányzatoknak, mivel ezentúl a nyugdíjak utáni adókból egyetlen lej sem marad náluk, hanem a teljes összeget folyósítaniuk kell az állami költségvetésbe. Egyes számítások szerint mintegy 835 millió lejről van szó. A törvénymódosítási javaslat értelmében a helyi önkormányzatoknak jövőre 1 milliárd lejt utalnak ki a központi büdzséből, amiből az oktatási intézmények javakkal és szolgáltatásokkal járó kiadásait finanszírozhatják. Az új procedúra hírügynökségi források szerint kiiktatja azt a jelenleg is hatályos gyakorlatot, ami szerint a kormányt alkotó pártok elöljárói által vezetett településeknek több pénz jut az állami költségvetésből. |
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.