
Fotó: Agerpres
2011. november 22., 08:312011. november 22., 08:31
Florin Cazacu, Brád megyei jogú város szociáldemokrata párti polgármestere tegnap délben kezdett éhségsztrájkba. Mint mondja, a kormány nem utalta a fűtéshez szükséges kőolaj ellenértékét, így a település több mint 3 ezer háztartásában nem tudták idén még elindítani a távhőszolgáltatatást. „Segítségért folyamodtunk, mivel magunkra nem boldogulunk. De nem kaptuk meg, valószínűleg amiatt, hogy nem megfelelő a politikai színezetem” – részletezte az elöljáró.
Cazacu emlékeztetett, a kormány októberben a tartalékalapból mintegy 380 millió lejt utalt ki önkormányzatoknak fűtésszubvencióként, de Brád – ahol kőolajjal fűtenek, s ez az elöljáró szerint jóval költségesebb más megoldásoknál – nem szerepelt a listán. Pedig – tette hozzá Cazacu – legalább 3 millió lejre lenne szükségük, hogy a téli hónapok során fűteni tudjanak, ezt azonban a helyi költségvetésből nem tudják biztosítani. Az éhségsztrájkba lépő polgármester tegnap a helyi közgyűlést is összehívta, közölve, hogy a tiltakozás időszakára pihenőszabadságot vesz ki, a városvezetői teendők ellátását pedig az alpolgármesterre ruházta át. Az elöljáró egyébként városházi irodájában éhségsztrájkol.
Eközben a kisebbik ellenzéki alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben mandátumot nyert branyicskai polgármester, Teodor Lazăr azt rója fel a kormánynak, hogy szakemberek hiányában december elsejétől lakatot kénytelen tenni a községházára. Mint tegnap a Mediafax hírügynökségnek elmondta, az elmúlt időszakban a húszból hat alkalmazott hagyta ott az önkormányzatot, azóta pedig nincs szakember, aki a földtörvény előírásai szerint foglalkozna a visszaszolgáltatásokkal, nincs szociális védelmi szakértő – akinek egyebek mellett a fűtéstámogatások ügyével kellene foglalkoznia, s még gépkocsivezető sem áll a községháza rendelkezésére, aki C+E kategóriás jogosítvánnyal rendelkezne, hogy elvezethesse a település tulajdonában levő két teherautót, amivel a csúszásgátlót vagy az útjavításokra szánt kavicsot szállítanák.
Az elöljáró közölte, már jelezte a felmerült gondot Emil Boc kormányfőnek, Traian Igaş közigazgatási és belügyminiszternek, valamint a Hunyad megyei prefektusnak is, azonban az alkalmazottak távozásakor automatikusan befagyasztott állásokat azóta sem oldották fel. „Az itt maradottak hónapok óta próbálnak valamennyi feladatot elvégezni, azonban ha napi 14 órát dolgoznak, sem érnek a végére. Ezért úgy határoztunk, hogy nem költjük tovább a közpénzt, s december elsejétől bezárjuk a községházát” – szögezte le az elöljáró.
| Több pénz marad jövőre a helyi és megyei önkormányzatoknál – döntött tegnapi ülésén a kormánykoalíció. A kabinet ennek érdekében a költségvetés tervezetének kidolgozásával párhuzamosan módosítja a helyi adókra vonatkozó jogszabályt. A lépésre azt követően kerül sor, hogy az elmúlt héten a koalíciót alkotó pártok képviselői is nehezményezték, hogy túl kevés pénzt oszt vissza a kormány a helyi önkormányzatoknak, mivel ezentúl a nyugdíjak utáni adókból egyetlen lej sem marad náluk, hanem a teljes összeget folyósítaniuk kell az állami költségvetésbe. Egyes számítások szerint mintegy 835 millió lejről van szó. A törvénymódosítási javaslat értelmében a helyi önkormányzatoknak jövőre 1 milliárd lejt utalnak ki a központi büdzséből, amiből az oktatási intézmények javakkal és szolgáltatásokkal járó kiadásait finanszírozhatják. Az új procedúra hírügynökségi források szerint kiiktatja azt a jelenleg is hatályos gyakorlatot, ami szerint a kormányt alkotó pártok elöljárói által vezetett településeknek több pénz jut az állami költségvetésből. |
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.