2011. január 26., 09:572011. január 26., 09:57
Jacques Diouf a Nikkei című japán gazdasági napilapban kifejtette, ha nem történik változás, a világ a vesztébe rohan, mert a nagy drágaság miatt világszerte újabb éhséglázadások törhetnek ki, veszélyeztetve a gazdasági növekedéshez szükséges politikai stabilitást. „A következő években változatlanul magas árakra és nagy kilengésekre lehet számítani a mezőgazdasági nyersanyagok piacán, ha nem törődünk a nemzetközi mezőgazdasági rendszerben meglévő egyensúlytalanság strukturális okaival” – mondta.
Diouf kitért arra is, hogy a spekuláció mellett a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatások, valamint a vámok és egyéb korlátozások is fontos szerepet játszanak abban, hogy felborult a globális kereslet-kínálat megszokott rendje. Az így kialakult ellátási bizonytalanság a legszegényebbeket érinti a legsúlyosabban, növelvén a politikai instabilitást, és ezzel veszélyeztetve a világ békéjét és biztonságát. Hasonló szellemben nyilatkozott még hétfőn a francia államfő is. Nicolas Sarkozy feltette a kérdést, „ha a pénzpiacok szabályozásnak vannak alávetve, akkor az árupiacok miért nem?” A FAO nemrégiben tette közzé, hogy decemberben történelmi csúcsra emelkedtek a globális élelmiszerárak, és meghaladták a 2008. évi szintet, amikor a rendkívüli drágulás számos fejlődő országban váltott ki zavargásokat. A FAO úgynevezett globális élelmiszerár-indexe 214,7 pontra szökött fel az év utolsó hónapjában a novemberi 206,0 pontról, s ezzel meghaladta a 2008 júniusában beállított 213,5 pontos történelmi rekordot. A legnagyobb mértékben a gabonafélék és a növényi olajok drágultak, főként a rossz időjárás miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok