
Fotó: Kristó Róbert
Átláthatóbb, egyszerűbb közbeszerzési rendszer lehet Romániában, ha a parlament megszavazza az e heti kormányülésen már elfogadott közbeszerzési törvénycsomagot.
2015. október 30., 15:472015. október 30., 15:47
2015. október 30., 17:432015. október 30., 17:43
Ladányi László Zsolt, a közbeszerzésekkel foglalkozó országos hatóság főtitkára a Krónika megkeresésére elmondta, a héten elfogadott országos közbeszerzési stratégia kormányhatározattal érvénybe lép, viszont a négy tervezetet tartalmazó csomag parlamenti vitája még most kezdődik, és a törvényhozók számos módosítást eszközölhetnek.
A szakpolitikus emlékeztetett, hogy már tavaly új európai uniós irányelvek jelentek meg a közbeszerzéssel kapcsolatban, ezeket két éven belül kell belefoglalni az országos törvénykezésekbe, azt viszont a tagországokra bízták, hogy egy vagy több jogszabályt fogadnak el. Románia úgy döntött, négy tervezetet dolgoz ki, mert a visszajelzések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy egyszerűsíteni kell törvényeket.
Négy tervezet
A jelenleg is érvényben levő jogszabályra általában az a panasz, hogy túl sok cikkelyt tartalmaz, amit túl sokszor módosítottak, ezért nehézkes az alkalmazása, mondta a szakember. A négy törvénytervezet éppen a könnyebb alkalmazhatóságot teszi lehetővé, az alkalmazási módszertan is érthetőbb lesz, a különböző útmutatókat pedig online fogják közzétenni, ecsetelte Ladányi László Zsolt.
A négy tervezet közül az első a klasszikus közbeszerzési törvény, de külön jogszabály mondja ki majd az ágazati beruházások, például a közlekedési vagy energetikai fejlesztések közbeszerzését, a harmadik törvény a koncessziókról szól, a negyedik pedig az óvásokat elbíráló hatóság tevékenységét szabályozza.
Ladányi kifejtette, a stratégia egyik hozadéka, hogy létrehoztak egy új intézményt, a közbeszerzéseket felügyelő hatóság és a pénzügyminisztérium közbeszerzéseket ellenőrző osztálya megszűnt, ezek helyett létrejött a Közbeszerzési Hatóság, ennek a rendszerét most alakítják. Azzal is egyszerűsítették a tevékenységét, hogy ezentúl nem fognak minden közbeszerzési dokumentációt előre leellenőrizni, hanem ezt csak szúrópróbaszerűen, vagy csak a fontos és nagy értéket jelentő közbeszerzések esetében teszik.
Nemcsak az ár számít
Jelentős módosítás lehet, hogy a legjobb ár – legjobb minőség (value for money) szempontot is figyelembe lehet majd venni a versenytárgyalások elbírálásánál, ami nem zárja ki, hogy végül mégiscsak a legkisebb árat ajánló céget választják ki.
„Ez nagyobb felelősséget jelent, de el kell jutnunk oda, hogy ezt felvállaljuk, hiszen igaz, hogy a legkisebb ár a legkevésbé támadható, nincsenek a kiválasztás során szubjektív tényezők, de ha hosszú távra tervezünk a minőséget is szem előtt kell tartani” – magyarázta a Hargita megyei politikus, aki egyúttal fontosnak tartja, hogy keresik a megoldást a közbeszerzési szakemberek képzésére, és az önálló szakmaként való elismertetésére, hiszen nagy felelősséggel járó munka, és a vidéki önkormányzatoknál nagyon kevesen foglalkoznak ezzel.
Az érintettek szerint előrelépés
Az új törvény mindenképpen előrelépést jelent – fogalmazta meg kérdésünkre Borboly Csaba. A Hargita megyei önkormányzat elnöke emlékeztetett, hogy eddig is két odaítélési feltétel volt, a legalacsonyabb ár és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat közül lehetett választani. „Sajnos mindenki az egyszerűbbet választotta, vagyis a legalacsonyabb árat, mert nehéznek, kikezdhetőbbnek tartotta a másikat. A legalacsonyabb ár most is megmaradt” – részletezte Borboly Csaba.
Szerinte a tervezetben előrelépést jelent az, hogy tartalmazza az EU-s irányelvben szabályozott lehetőséget, miszerint a hatóság közvetlenül fizethet az alvállalkozónak. Ez eddig nem volt lehetséges. „Ezt már 2014-ben be lehetett volna vinni az országos közbeszerzési törvénybe, mert akkor megelőzhették volna sok kis cég csődbe jutását” – szögezte le a tanácselnök.
Borboly Csaba abban bízik, hogy a parlamenti vita csak erősíteni fogja az új jogszabály előnyös előírásait. Mint mondta, amint a törvény életbe lép, a Hargita megyei önkormányzat készít egy összehasonlító táblázatot, kiemelve benne az előnyöket, változásokat, és átadja azt a Hargita megyei hatóságoknak, vállalkozóknak, alintézményeinknek. „Úgy értékelem, hogy ezzel az új törvénnyel megint EU-konformmá válnak a közbeszerzéseink. Reménykedve várjuk a végső változatot a parlamenti vita után” – összegezte az elöljáró.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!