
Fotó: Kristó Róbert
Átláthatóbb, egyszerűbb közbeszerzési rendszer lehet Romániában, ha a parlament megszavazza az e heti kormányülésen már elfogadott közbeszerzési törvénycsomagot.
2015. október 30., 15:472015. október 30., 15:47
2015. október 30., 17:432015. október 30., 17:43
Ladányi László Zsolt, a közbeszerzésekkel foglalkozó országos hatóság főtitkára a Krónika megkeresésére elmondta, a héten elfogadott országos közbeszerzési stratégia kormányhatározattal érvénybe lép, viszont a négy tervezetet tartalmazó csomag parlamenti vitája még most kezdődik, és a törvényhozók számos módosítást eszközölhetnek.
A szakpolitikus emlékeztetett, hogy már tavaly új európai uniós irányelvek jelentek meg a közbeszerzéssel kapcsolatban, ezeket két éven belül kell belefoglalni az országos törvénykezésekbe, azt viszont a tagországokra bízták, hogy egy vagy több jogszabályt fogadnak el. Románia úgy döntött, négy tervezetet dolgoz ki, mert a visszajelzések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy egyszerűsíteni kell törvényeket.
Négy tervezet
A jelenleg is érvényben levő jogszabályra általában az a panasz, hogy túl sok cikkelyt tartalmaz, amit túl sokszor módosítottak, ezért nehézkes az alkalmazása, mondta a szakember. A négy törvénytervezet éppen a könnyebb alkalmazhatóságot teszi lehetővé, az alkalmazási módszertan is érthetőbb lesz, a különböző útmutatókat pedig online fogják közzétenni, ecsetelte Ladányi László Zsolt.
A négy tervezet közül az első a klasszikus közbeszerzési törvény, de külön jogszabály mondja ki majd az ágazati beruházások, például a közlekedési vagy energetikai fejlesztések közbeszerzését, a harmadik törvény a koncessziókról szól, a negyedik pedig az óvásokat elbíráló hatóság tevékenységét szabályozza.
Ladányi kifejtette, a stratégia egyik hozadéka, hogy létrehoztak egy új intézményt, a közbeszerzéseket felügyelő hatóság és a pénzügyminisztérium közbeszerzéseket ellenőrző osztálya megszűnt, ezek helyett létrejött a Közbeszerzési Hatóság, ennek a rendszerét most alakítják. Azzal is egyszerűsítették a tevékenységét, hogy ezentúl nem fognak minden közbeszerzési dokumentációt előre leellenőrizni, hanem ezt csak szúrópróbaszerűen, vagy csak a fontos és nagy értéket jelentő közbeszerzések esetében teszik.
Nemcsak az ár számít
Jelentős módosítás lehet, hogy a legjobb ár – legjobb minőség (value for money) szempontot is figyelembe lehet majd venni a versenytárgyalások elbírálásánál, ami nem zárja ki, hogy végül mégiscsak a legkisebb árat ajánló céget választják ki.
„Ez nagyobb felelősséget jelent, de el kell jutnunk oda, hogy ezt felvállaljuk, hiszen igaz, hogy a legkisebb ár a legkevésbé támadható, nincsenek a kiválasztás során szubjektív tényezők, de ha hosszú távra tervezünk a minőséget is szem előtt kell tartani” – magyarázta a Hargita megyei politikus, aki egyúttal fontosnak tartja, hogy keresik a megoldást a közbeszerzési szakemberek képzésére, és az önálló szakmaként való elismertetésére, hiszen nagy felelősséggel járó munka, és a vidéki önkormányzatoknál nagyon kevesen foglalkoznak ezzel.
Az érintettek szerint előrelépés
Az új törvény mindenképpen előrelépést jelent – fogalmazta meg kérdésünkre Borboly Csaba. A Hargita megyei önkormányzat elnöke emlékeztetett, hogy eddig is két odaítélési feltétel volt, a legalacsonyabb ár és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat közül lehetett választani. „Sajnos mindenki az egyszerűbbet választotta, vagyis a legalacsonyabb árat, mert nehéznek, kikezdhetőbbnek tartotta a másikat. A legalacsonyabb ár most is megmaradt” – részletezte Borboly Csaba.
Szerinte a tervezetben előrelépést jelent az, hogy tartalmazza az EU-s irányelvben szabályozott lehetőséget, miszerint a hatóság közvetlenül fizethet az alvállalkozónak. Ez eddig nem volt lehetséges. „Ezt már 2014-ben be lehetett volna vinni az országos közbeszerzési törvénybe, mert akkor megelőzhették volna sok kis cég csődbe jutását” – szögezte le a tanácselnök.
Borboly Csaba abban bízik, hogy a parlamenti vita csak erősíteni fogja az új jogszabály előnyös előírásait. Mint mondta, amint a törvény életbe lép, a Hargita megyei önkormányzat készít egy összehasonlító táblázatot, kiemelve benne az előnyöket, változásokat, és átadja azt a Hargita megyei hatóságoknak, vállalkozóknak, alintézményeinknek. „Úgy értékelem, hogy ezzel az új törvénnyel megint EU-konformmá válnak a közbeszerzéseink. Reménykedve várjuk a végső változatot a parlamenti vita után” – összegezte az elöljáró.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!