Hirdetés

Egyre többen dolgoznak minimálbérért: 1,6 millió munkaszerződésben szerepel a kormány által meghatározott összeg

Eltűnnek a különbségek. A folyamatos minimálbér-emelés miatt egyre többen a kormány által garantált legkisebb összeget viszik haza •  Fotó: Haáz Vince

Eltűnnek a különbségek. A folyamatos minimálbér-emelés miatt egyre többen a kormány által garantált legkisebb összeget viszik haza

Fotó: Haáz Vince

Minél tovább nő a minimálbér, annál több munkaszerződésben szerepel ez az összeg – szögezte le a Krónikának nyilatkozó szakember, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy Raluca Turcan munkaügyi miniszter bejelentése szerint az elmúlt öt év alatt ötszörösére nőtt a minimálbérért dolgozó alkalmazottak száma. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint szükség van a minimálbérre, annak összegét viszont úgy kell megemelni, hogy a munkáltató is elbírja, ne elbocsátások árán tudja kifizetni.

Krónika

2021. május 17., 12:132021. május 17., 12:13

2021. május 17., 12:172021. május 17., 12:17

Az elmúlt öt év leforgása alatt ötszörösére nőtt a minimálbérért dolgozó munkavállalók száma – irányította rá a figyelmet a minap egy televíziós interjúban Raluca Turcan munkaügyi miniszter. Mint mondta,

ma már 1,6 millió olyan munkaszerződés van, amelyben a minimálbér szerepel fizetségként.

Hirdetés

A tárcavezető megjegyezte ugyanakkor, hogy természetesen tudatában van annak, hogy nem mindenki a minimálbérnek megfelelő összeget viszi haza fizetésnapon, ahogyan az a szerződésében szerepel, meglátása szerint azonban nem helyes, hogy vannak munkavállalók, akik bevállalják, hogy szürkén vagy feketén kapják a bérüket. Turcan azt mondja, „aggasztó jelek” vannak a minimálbér kapcsán, főként olyan összefüggésben, hogy európai szintű párbeszéd zajlik a legkisebb garantált fizetés szintjének meghatározásáról.

„Az Európai Bizottság már előállt egy irányelvjavaslattal, ami meghatározná a minimálbér szintjét, ami kétlem, hogy Romániában lehetséges lenne. Másrészt én úgy gondolom, hogy amikor a minimálbérről van szó, a társadalmi partnerek, a munkáltatók és munkavállalók közötti egyeztetéseknek intenzívebbeknek kell lenniük,

Idézet
olyan tényezőket kell számításba vennünk, amelyek a vásárlóerőt egyszerre említik a minimálbérrel, mivel Romániában sajnos meghaladja az uniós átlagot a szegények aránya azok körében, akik munkát vállalnak”

– húzta alá Raluca Turcan.

Meg kell találni az egyensúlyi pontot

„Minél tovább növekszik a minimálbér, annál többen kerülnek ebbe a kategóriába. Ez ilyen egyszerű” – szögezte le kérdésünkre Miklós Zoltán közgazdász, a képviselőház pénzügyi és költségvetési bizottságának tagja. Kifejtette, a legkisebb garantált fizetés emelésével azért lesz egyre több minimálbérért dolgozó alkalmazott, mert amikor megjelenik a törvény az emelésről, a munkaadók azokat a béreket nem növelik, amelyek korábban egy kevéssel voltak a minimálbér felett. Például most 2300 lej a havi minimálbér, az összeget 2500 lejre tervezik emelni, ám aki most keres 2500 lejt, azon a szinten is marad, tehát ő is bekerül a minimálbéres kategóriába.

Idézet
A minimálbér szintjét elméletileg a végtelenségig lehet emelni, de ezt a növelt bért valakinek ki is kell majd fizetnie”

– fogalmazta meg a szakpolitikus, aki szerint a minimálbér növelésekor, csakúgy mint a nyugdíjak esetében, két alapvető elvet kell figyelembe venni: a vásárlóerő megtartása érdekében az inflációs rátával egyenértékű növekedést, illetve a gazdasági növekedéssel egyenesen arányos reálnövekedést.

„A romániai minimálbérnek európai uniós minimálbérekhez való felzárkózása a hazai gazdaság teljesítőképességétől, versenyképességétől, illetve az alkalmazottak termelékenységétől függ. A minimális bérszint megállapításakor meg kell találni azt az egyensúlyi pontot, amely egyrészt eleget tesz az alkalmazottak meg a szakszervezetek elvárásainak, másrészt a munkaadók is elbírják anélkül, hogy jelentős elbocsátásokat eszközöljenek” – összegzett Miklós Zoltán.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

Fontos az állam által meghatározott minimálbér

„Ez egy rendkívül összetett kérdéskör. Az uniós tagországok egy részében nincs minimálbér, vita zajlik arról, hogy az államnak be kell-e avatkoznia, meg kell határoznia a legkisebb kötelező bér értékét, vagy ezt a piacnak kell szabályoznia” – mutatott rá kérdésünkre Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere. Meglátása szerint

a romániaihoz hasonló fejletlen gazdasági kultúrával rendelkező társadalomban fontos, hogy az állam meghatározza a minimálbért.

„A törvényes jövedelem iránt egy nagyon erős igénynek kell mutatkoznia az emberek, az alkalmazottak részéről, tudatában kell lenniük, hogy ha nem törvényes a jövedelmük, nem tudják igénybe venni a szociális védőháló szolgáltatásait, a társadalombiztosítást, az egészségbiztosítást, a nyugdíjat. Sajnos Románia sok régiójában, sok társadalmi rétegben, közösségben ez az igény nem fogalmazódik meg, az embereket gyakran csak az érdekli, amit aznap megkeresnek, kézbe kapnak, és el is költhetnek, majd a következő nap hasonlóképpen. Ebből kiindulva egyértelműen úgy gondolom, szükség van az állam által szabályozott legkisebb bérre, sőt arra is, hogy ezt tovább emeljék” – fogalmazta meg Antal Árpád.

Arra is kitért, hogy a prioritások változnak, hiszen például az építőiparban erős volt a kivándorlás, mert alacsonyak voltak a bérek, ám amióta bevezették az adókedvezménnyel társított emelt, vagyis 3000 lejes minimálbért, még Sepsiszentgyörgyön is dolgoznak az építőiparban Srí Lanka-i, indiai munkások, akiket a magasabb fizetés vonzott az országba.

Viszont az ágazatban „brutálisan” megnőttek a költségek, a közberuházások esetén is már létező szerződéseket kellett aktualizálni, megnőttek a pályázati önrészek, vázolta az intézkedés árny­oldalait a polgármester. „Hasonlóképpen, amikor az orvosok fizetését megháromszorozták, egyik napról a másikra nemcsak megszűnt az orvos­elvándorlás, hanem elkezdtek hazajönni a szakemberek. Ezekre a problémákra ezek voltak a helyes válaszok. Ugyanakkor a kormányprogramban az is szerepel, hogy a mezőgazdaságban adómentessé teszik a minimálbért” – húzta alá Antal Árpád.

Debreczeni László adószakértő is úgy véli,

az építőiparban helyes lépés volt az ágazati minimálbér bevezetése, hiszen korábban egyértelműen beazonosították, hogy ezen a területen feketén dolgoztatták az embereket, nagy volt az adócsalás.

Ezt az ágazatot ebből a szempontból is sikerült rendbe tenni, mindenkinek megvan a 3000 lejes minimálbére, a vállalkozók valójában feleannyi adót fizetnek, tehát számukra sem annyira megterhelő, mutatott rá az adószakértő. „Minden országnak kellene hogy legyen egy stratégiája, meghatározva a prioritásokat, milyen területeket akar fejleszteni, és célzottan kell a kedvezményekkel előrukkolni” – vallja eközben Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Példaként említette, hogy ha Románia számára fontos a számítástechnika vagy a textilipar, vagy bármi más, akkor ezekben az ágazatokban kell kedvezményeket nyújtani, mert azok így elkezdenek megerősödni.

Idézet
A gond az, hogy ebben az országban stratégiák csak papíron vannak”

– szögezte le a vállalkozók szervezetének Kovászna megyei elnöke.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 10., kedd

Mercosur-megállapodás: akár heteken belül életbe léphet a szabadkereskedelmi egyezmény

A Mercosur–Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodás körüli vita az elmúlt hetekben új lendületet kapott. Vincze Lóránt EP-képviselő szerint az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása előtt ideiglenesen életbe léptetheti az egyezményt.

Mercosur-megállapodás: akár heteken belül életbe léphet a szabadkereskedelmi egyezmény
Hirdetés
2026. február 09., hétfő

Energiaügyi szakértő: a gázár növekedése még jobban felhajtja az élelmiszerárakat

A földgáz árának várható emelkedése az ipari fogyasztók esetében tovább növeli az élelmiszerárakat – figyelmeztetett hétfőn az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliţă.

Energiaügyi szakértő: a gázár növekedése még jobban felhajtja az élelmiszerárakat
2026. február 09., hétfő

Csökkent, de még mindig tetemes a román külkereskedelmi mérleg hiánya

Tavaly 32,743 milliárd euró volt a román külkereskedelmi mérleg hiánya, 2 százalékkal, azaz 673 millió euróval kisebb, mint 2024-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.

Csökkent, de még mindig tetemes a román külkereskedelmi mérleg hiánya
2026. február 08., vasárnap

Energetikai szakértő: az áram, a földgáz és az üzemanyagok adóterhe rontja a román ipar versenyképességét

A villamos energia, a földgáz és az üzemanyagok magas adóterhelése rontja a román ipar versenyképességét, és közvetve emeli a fogyasztási cikkek árát – állapította meg vasárnapi közleményében az Intelligens Energia Egyesület elnöke.

Energetikai szakértő: az áram, a földgáz és az üzemanyagok adóterhe rontja a román ipar versenyképességét
Hirdetés
2026. február 07., szombat

Autópálya: bőszen robbantgatnak a Kárpátok szívében

A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben–Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.

Autópálya: bőszen robbantgatnak a Kárpátok szívében
2026. február 07., szombat

Nagyon nem mindegy, milyen új hitellel refinanszírozzuk az elszállt törlesztőrészletű régi kölcsönt

A 2–3 évre fix kamatozással lekötött hitelek biztosítják a legalacsonyabb havi törlesztőrészleteket egy régi jelzálogkölcsön refinanszírozása esetén: költségük közel 20%-kal alacsonyabb a változó kamatozású ajánlatokhoz képest.

Nagyon nem mindegy, milyen új hitellel refinanszírozzuk az elszállt törlesztőrészletű régi kölcsönt
2026. február 06., péntek

Románia elriaszthatja a meglévő vendégmunkásokat is

Románia könnyedén elveszítheti az országban már jelen lévő külföldi munkaerőt Spanyolország javára, mivel a romániai jogszabályi környezet elriasztja mind a vendégmunkásokat, mind a munkáltatókat – állítják a munkaerő-közvetítők.

Románia elriaszthatja a meglévő vendégmunkásokat is
Hirdetés
2026. február 06., péntek

Gazdasági fronton jobb vagy rosszabb lesz a 2026-os év, mint a tavalyi? Tükrözve kapjuk 2025-öt Bálint Csaba szerint

Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.

Gazdasági fronton jobb vagy rosszabb lesz a 2026-os év, mint a tavalyi? Tükrözve kapjuk 2025-öt Bálint Csaba szerint
2026. február 06., péntek

Visszaélt gazdasági erőfölényével? A CFR-nél vizsgálódik a Versenytanács

Vizsgálatot indított a Versenytanács annak megállapítására, hogy a Román Vasúttársaság (CFR) a romániai villamosított vasúti infrastruktúra üzemeltetőjeként visszaélt-e gazdasági erőfölényével.

Visszaélt gazdasági erőfölényével? A CFR-nél vizsgálódik a Versenytanács
2026. február 06., péntek

Gyengébb évet zárt tavaly a romániai turizmus, mint 2024-ben

A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 2,4 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,7 százalékkal csökkent tavaly 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.

Gyengébb évet zárt tavaly a romániai turizmus, mint 2024-ben
Hirdetés
Hirdetés